Hírek

Mivel nemrég emlékeztünk meg a Nimród hasábjain Páll Endréről, vadászati közéletünk remek személyiségéről, ezért leemeltem a könyvespolcomról a „Legjobb vadászni” című könyvét, hogy ajánlót írjak róla. Ahogy kinyitottam, egyből megakadt a szemem a „Négylábú orrvadászok” című fejezeten.

Már a télen találkoztam vele, amikor az agancsa még éppen kinőtt a homlokából, ráismertem vastag nyakára, erős alkatára.

Tavaly közölte lapunk az alábbi cikket, amely az őzbak vadászati idényére való felkészülésről és a nagy bakok „titkáról” szól.

A jó természetfotós egy a természettel…

A Nimród Vadászújság szerkesztősége immár harmadik alkalommal írja ki a Sólyom-díj pályázatot, amely nevében Láng Rudolfnak, a legendás publicistának, Kittenberger jobbkezének, a magyar vadászok lelkiismeretének állít emléket.

Idén már április 13-án megkezdődik az őzbak vadászati idénye, a vadászatra jogosultakat arról kérdeztük, mikor tervezik az év első bakjait terítékre hozni, illetve miként tekintenek az előttük álló időszakra.

Az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó 2023/2024 évi szakmai tanulmányi versenyek elődöntője a MATE gödöllői campusán, 2024. január 30. és február 2. között zajlott le.

Hidvégi Béláról, lapunk szerkesztőbizottságának tagjáról jelent meg cikk a Safari Club International magazin januári/február lapszámában, amelynek fordítását alább teljes terjedelmében közöljük.

Igazi áprilisi időjárás volt. Hol az eső esett, hol a szél fújt, hol kibukkant a nap a felhők mögül, hol pedig ezek egyszerre mutatkoztak, költőien szeszélyes arcát mutatva a tavasznak.

A vadászat is, mint annyi más ősi időkből fennmaradt és folyamatosan modernizálódó tevékenységünk, tele van ellentmondásokkal, amelyekre a feloldást nem egyetlen határozott döntés, hanem az idő adja meg.

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) 6. alkalommal rendezte meg az „Évadnyitó agarászat, hagyományőrző vadászati napot és szakmai konferenciát” a Zala vármegyei Mihályfán.

Néhány nap választ el minket az őzbakidénytől. Készüljünk rá Varga Csaba alábbi írásával, amelyet Wass Albert A titokzatos őzbak című elbeszélése ihletett, annak hatására idéződött fel benne a saját titokzatos őzbakja. Csaba írása pedig sokunkban idéz fel hasonló találkozásokat a nemes vaddal.

2014. április 6-án a vadásztársadalom, a vadászati közélet és a vadászsajtó szegényebb lett egy mindig tenni akaró, a közösségért, a vadászati kultúráért és a vadállományért tevékenyen dolgozó vadásztárssal, egy generációt meghatározó kulcsszereplővel, Cseke Sándorral, akit sokan Csekő Sándorként ismertek.

A Duna-Dráva Nemzeti Park sokszínű élőhelyét az azt övező két nagy folyó víztömege határozza meg. A folyók által körülhatárolt terület változatos élővilága és egyedi természeti értékei mellett a nemzeti park igazgatóság munkatárasainak természetmegőrző és ismeretterjesztő munkásságát mutatja be a Mezőgazdasági Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása Budapesten.

A 2024-es FeHoVa alkalmával szerkesztőségünk egy játékot hirdetett, mely során egy nagykoponyás őzbaktrófeának a kiskoponyára korrigált bírálati tömegét kellett megtippelni. Milyen tanulsága lehet ennek a közelgő őzbakidény kapcsán?

Mint néhány napja beszámoltunk róla, március 27-én, a Nimród Fórum Somogy vármegyei állomásán – rendhagyó módon – az alkalom teljes egészében Somogyország vadászati büszkeségéről, Páll Endréről és életművéről szólt. Ezúttal teljes terjedelmében közöljük dr. Kemenszky Péter, a vadászkamara Somogy vármegyei Területi Szervezete titkárának ünnepi előadását.

Botswana elnöke azzal fenyegette meg Németországot, hogy húszezer elefántot küld az európai országnak. Az afrikai ország államfőjét ugyanis felbőszítette, hogy Berlin bírálta az elefántok vadászatát és a trófeák exportját. Az államfő szerint országa csupán az elefánt állományát szabályozza.

Április közepére kizöldül a határ, és a vadászember figyelme, így a Nimród Vadászújság témái is az őzbakok felé fordulnak.

Mint néhány napja beszámoltunk róla, március 27-én, a Nimród Fórum Somogy vármegyei állomásán - rendhagyó módon - az alkalom teljes egészében Somogyország vadászati büszkeségéről, Páll Endréről és életművéről szólt. Ezúttal teljes terjedelmében közöljük lapunk főmunkatársa, Békés Sándor ünnepi előadását.

Fábián Ferenc erdőmérnök, a szadai Pazsaki Vadász szálkásszőrű tacskó kennel tulajdonosa a tenyésztési munkát 3 éve kezdte meg, de már szép eredményeket tudhat maga mögött. Az ifjú tenyésztővel beszélgettünk.

Tudom, ellentmondásos lehet a cím, de aki már próbálkozott vadfácánra cserkelni, az tudja miről beszélek. Száz méterről kiszúrja a legkisebb emberi mozdulatot is és gyalogkakukk tempóban eliramlik a sűrűbe. Hangsúlyozom, hogy vad fácánról beszélek, nem a nevelt fácánokról, mert ez utóbbi sokkal megengedőbb az emberrel szemben.

Az alábbi történet abból az időszakból származó emlék, amikor még lehetett szalonkára vadászni Magyarországon.

Sokkal eredményesebben tudok fényképezni vadon élő állatokat, ha az adott egyedet vagy egyedeket hosszabb ideig tudom nyomon követni. A téli és koratavaszi időszakban például egy-egy őzcsapatot szoktam hetekig vagy hónapokig figyelni, többször visszatérve hozzájuk.

Nem lehetséges természetgazdálkodás vadászat nélkül, sem az agrárium, sem az erdészet, sem a természetvédelem tekintetében. Az ember nem lehetne a természet nélkül, de "filozófiai értelemben" a természet az emberre irányul. Ezért a természetet hasznosítani kell az ember javára - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen kedden Hatvanban.

A Nimród Fórum ezúttal Kaposváron, Somogy vármegye „fővárosában” fogadta az érdeklődőket. Lapunk országjárásának eddigi tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy ezúttal egy rendhagyó eseményt élvezhettünk, amelyhez rendhagyó tudósítás dukál.

Sokszor megesik, hogy a veszélyeztetett állatfajok egyedszámának csökkenésével egyszerűen a „vadászokat” (mint gyűjtőnév), vádolja a laikus véleménynyilvánítás.

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

A vadászati és horgásztai vásár kellemes és sikeres találkozóra hívja önöket Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Horvátország találkozópontjára. 

A SEFAG Zrt. az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából elismeréseket adományozott munkatársainak Kaposváron az Erdők Házában.

Egy nagyvad társas vadászaton vettem részt, ahol filmet készítettem és fotóztam az eseményeket.

A természet szigorú törvényének paragrafusait az idő írja, igaz ez vadra és vadászra egyaránt. Aki ezt képes elfogadni, az nem csak szigorúnak, hanem szépnek is látja mindezt.

Március 21-én, A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2024 című konferencián jártunk az Állatorvostudományi Egyetemen.

Nem lehetséges természetgazdálkodás vadászat nélkül, sem az agrárium, sem az erdészet, sem a természetvédelem tekintetében.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere maga is vadász, de puska nélkül is szívesen túrázik az erdőben, mert vallja, hogy a vadászat jóval több a vad elejtésénél. Ezért nem véletlen, hogy a Zalai Teríték - Vadpörkölt és Borfesztivál című rendezvény mára a város leglátogatottabb eseményévé vált.

Három éve tavasszal, a vadászati világkiállítás készületeinek lázában született az alábbi történeti kitekintés, amely a magyar vadászat ősi eredetét hivatott érzékeltetni.

Az erdei szalonka szempontjából az ideális puska az, amely ugyanolyan finom, kecses és fürge, mint maga a kis, szeszélyes madár. A fiatal erdők és a bokros szegélyek határán a változatos környezet sajátos viselkedésre készteti az erdők királynőjét.

Olvasás közben érzi az ember a csípős március esti szelet, látja maga előtt Pali bácsit és hallja a hangját, ahogy régmúlt időkből előkotor egy-egy történetet. Ő is az a vadász, aki nem csinál gondot abból, hogy a hibázásairól meséljen.

Az alábbi cikk 3 éve jelent meg lapunkban Irodalmi kaland a Kittenberger-féle Nimródok hasábjain (III. rész) címmel. Ma, az ünnep és a megemlékezések hangulatához jól illik a Nimród dicső múltját is felidézni, amely kijelölte az utat és magas mércét állított az utókornak.

Összesen 30 ezer általános iskolás gyermeknek tartanak országszerte 500 köznevelési intézményben tematikus foglalkozásokat az állami és magán erdészeti társaságok erdőpedagógusai – ismertette Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára egy, az „Iskolában az Erdő” programban résztvevő helyszínen, csütörtökön, Budakeszin.

N. Nozdroviczky Lajos Vadászemlékeim című könyve egy csokorba gyűjti össze az író történelmi Magyarországon átélt vadászélményeit.

Egykor talán túlságosan drámainak tűnhetett volna ez a címadás, de napjainkban már nemigen éri el azt a bizonyos ingerküszöböt. Nézzük, ezúttal min lehet csámcsogni!

A trófeabírálat rendszeréről a vadásztársadalomban kevés szó esik, annak ellenére, hogy a bíráló szakemberek meglehetősen komoly hátteret igénylő, értékes munkát végeznek, ennek egyik sarkalatos pontja a trófea fotózása.

Idézzük fel egy tavaly márciusban közölt cikkünket, amelyben a hazai vadászkutyás témakört igyekeztünk gazdagítani. Ezzel nem csak az elveszőben lévő kutyafajták megmentését szeretnénk segíteni, hanem a technikai fejlődés és az életmódunk változásai miatt szintén háttérbe szoruló vadászati hagyományainkra is felhívjuk a figyelmet.

Télbúcsúztató élmények, amelyek méltó módon zárják a vadászévet, hogy bizakodva tekintsünk a következő felé.

Három éve márciusban közöltük az alábbi írást, amelyet nem is érteni, hanem inkább érezni érdemes. A szalonkavarázs megérzése rávezet minket a vadászat, a hagyományaink, a természet rendje iránti tisztelet és alázat megérzésére. Ha rávezet…

Tavaly írtam a Nimród tartalmi megítéléséről egy véleménycikket Mit adott nekünk a Nimród? címmel, majd beszélgettem a témáról az év utolsó Rókamáj podcastjében kollégáimmal, de nem hangsúlyoztam elégé a talán számomra legfontosabbat: a Nimród publicisztikát. Most megteszem.

Rendhagyó – és remélhetőleg hagyományteremtő – esemény zajlott Tolna vármegyében 2024. február 15-e és 28-a éjfél között. A vármegyében első alkalommal került megrendezésre „dúvadhét”, melynek kifejezett célja volt, hogy felhívja a vármegyei vadásztársadalom figyelmét a dúvadgyérítés fontosságára és vadgazdálkodási jelentőségére.

A „Hátizsákban az erdő” módszertani gyűjteménnyel az Országos Erdészeti Egyesület a legfiatalabb generáció számára is a természet csodáira, az élmény útján történő ismeretátadás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet.

Tavaly adtuk közre lapunk internetes oldalán az alábbi beszámolót, amely az erdei szalonka monitoring programjában résztvevő magyar vadászok találkozójáról szólt. Most, hogy újra itt a tavaszi húzás ideje, idézzük fel az elmúlt év rendezvényét.

Nem mindenki kedveli a mezei nyúl húsát markáns ízvilága miatt, számukra alternatívát jelenthet a belőle készült kolbász.

A szalonkavarázs egy súlyos, a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan betegség, így az elszenvedőinek csak a csendes beletörődést tudjuk ajánlani. A gyógyulásban az alábbi, 2 évvel ezelőtt megjelent írás sem fog segíteni, de egy próbát talán megér…

Bizonyára sokunknak megvolt az az élmény, hogy a hivatásos vadász kísérőnk, aki 30-40 év mindennapi vadászatával a háta mögött beszél hozzánk az éppen akkor együtt átélt szituációról, olyan óvatosan, lamentálva tesz megállapításokat, hogy egy laikus azt hihetné, még csak most kezdi a szakmát.

Március lévén legújabb lapszámunk központi témája mi más is lehetne, mint az erdei szalonka, de persze folytatjuk cikksorozatainkat és beszámolunk az elmúlt időszak kiállításairól, versenyeiről is.

A 2004-ben alapított szálkásszőrű tacskó kennel tulajdonosa, Horváth Roland – a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének kerületvezető erdészeként – a tacskóknak legtöbbször társas nagyvadvadászatokon veszi hasznát. Tenyésztői munkája mellett több mint két évtizedes tapasztalatairól is beszélt a Nimród Vadászújságnak.

A Somogy vármegyei Tuskósi Vadászegyesület és a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrány Vadászegyesülete immáron negyedik alkalommal szervezett közös ragadozógyérítési programot.

1867-ben egy, akkoriban merőben szokatlan könyvet vehettek kezükbe az érdeklődők; a Természetbarátok és Vadászok évkönyvének első (és egyben utolsó) kötetét. A szerzők között szerepelt korának talán legnagyobb vadásza, Ujfalvi Sándor, a világutazó Xántus János és a híres etnográfus- felfedező Vámbéry Ármin. A könyvet pedig gróf Lázár Kálmán szerkesztette, aki éppen 150 esztendeje, 1874. február 27-én hunyt el.

Nem a harmadik szomszéd Kovácsék Attila nevű fiára gondolunk és nem is a vadásztársaság elnökének unokaöcsére, hanem a hun királyra, a földkerekség ijedelmére, Isten ostorára. Úgy tessenek ezután vadkárban vagy hajtásban rá lövést leadni, hogy a hazánkban élő vaddisznó a Sus scrofa attila alfajnak nevezendő.

Sokan, sokféleképpen próbálták már megfogni a vadászat lényegét, azt koherens formában szavakba önteni, ezáltal pedig a világ tudomására hozni összefoglalóan – ami gyakorlatilag lehetetlen – mindazt, ami a vadűzéssel kapcsolatos szenvedélyük alapját képezi. Alább is egy ilyen irodalmi publicisztikát olvashatunk, amelyben foglaltakkal sok esetben nem ért egyet a Nimród Vadászújság szerkesztősége, azonban az alkotói szabadságot és a szabad véleménynyilvánítást figyelembe véve, egy másfajta nézőpontnak is teret engedünk vele.

Miért vadászunk? Erre a kérdésre sokan keressük a kívülállók számára is érthető választ. Azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek bennünk megfogalmazódnak, nagyon nehéz átadni annak, aki nem éli át mindezt. Varga Csaba vadászíró tökéletesen teljesíti a feladatot.

Nagy hangsúlyt fektetnek a Zalaerdő Zrt.-nél a vadföldek kezelésére és újdonságokat is kipróbálnak a vad kiegészítő takarmányozása, illetve a mezőgazdasági termelőknek okozott vadkár mérséklése érdekében.

„Számomra nagyobb izgalmat jelent, mintha vadásznám” – mondta el lapunknak Nagy Gábor, a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének kerületvezető vadásza, aki évek óta foglalkozik a szalonka megfigyelésével és gyűrűzésével.

A repülésbiztonság érdekében, már az év elején szükségessé vált a mezei nyulak befogása a kecskeméti Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kifutópályája körüli gyepterületen.

Jelentős és egyre nagyobb problémát jelentenek az ukrán-magyar határ melletti települések lakói és a térség vadgazdálkodói számára az ukrán területekről érkező aranysakálok, melyek nagy számban veszettséggel fertőzöttek.

„A nagy vadász, a hírneves zoológus, Kittenberger Kálmán mellszobrát, amelyet R. Kiss Lenke készített, ma avatják fel Veszprémben, az állatkert bejárata előtt.” - olvasható az Esti Hírlap 1978. IX. 28-i számában.

   Kecskeméten zajlott a Nimród Fórum tizennegyedik állomása.

Véget ért az V. Alpokaljai - Rába-menti - Kemenesháti Dúvadgyérítési hét, a részletekről Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas vármegyei Területi Szervezetének (OMVK VMTSZ) titkára beszélt a Nimród Vadászújságnak.

12. alkalommal szervezte meg a Vadászati Kulturális Egyesület a FeHoVa Szarvasbőgő Kupát, amelyen 7 magyar és 3 szlovák versenyző indult el.

Varga Csaba vadászírót ezúttal egy fácánhajtásra kísérjük el, ahol fürgeröptű vadfácánok aranyozzák be az élményt.

Február 8-án, csütörtök délelőtt zajlott a 30. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás ünnepélyes megnyitója, amelyen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes immár hagyományos módon számolt be az elmúlt időszak vadászati és vadgazdálkodási változásairól.

Itt hallgatható meg dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének az idei FeHoVa szakkiállítás megnyitóján elmondott beszéde. 

Vadgazdálkodókat és olyan szakembereket kérdeztünk a vadkárról, akik amellett, hogy vadászok, mezőgazdasági termelők is.

2024. február 8-tól 11-ig közös standdal jelenik meg a Nyugat-Dunántúl két vadgazdálkodói oldalról is meghatározó szereplője a 30. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon.

Egy hesseni vadász január 26-án vesztette életét egy zergevadászat alkalmával, a felső-bajorországi Reichenhall közelében – adta hírül a Deutsche Jagdzeitung.

A Német Vizsla Klub Magyarország (NVKM) február 3-án Szent Hubertus Versenyt rendezett az FCI VII. fajtacsoportjába tartozó fajták részére.

Legújabb lapszámunk központi témája ezúttal a trófea, legyen szó a bírálatról, a hullajtott agancsról, az anyagiakról, az alátétekről vagy preparátumokról, és még sok másról…

Az alábbi olvasói levél egyszerre megható, tanulságos és tiszteletre méltó. Megható, hogy a szereplők nyolcvan évesen is hódolnak a szenvedélyüknek, tanulságos a helyzet, amibe keveredtek és tiszteletre méltó, hogy elmesélik mindezt a vadásztársaknak.

A Nimródban írtunk már tárgyilagos cikkeket a nagyiváni üregi nyúl és libavadászatokról, de milyen más élmény ezekről olvasni, ha Varga Csaba vadászíró meséli el az élményeit.

A lövészetre is igaz, ami az életünk minden más területére, hogy minél többet tud valaki róla, annál jobban érti, hogy tanulnia és gyakorolnia kell. A vadászoknak ez fontos etikai kérdés is, hiszen a jó lőtudással a vad szenvedését és sok pénzt spórolhatunk meg.

…a foglalkozás elérte a célját – mondta kollégám égnek emelt karokkal a minap délután, miután elolvasta a Telex legfrissebb cikkét a magyar Farkasember, Horkai Zoltán orrvadászok által elpusztított szarvasai kapcsán.

Három éve ilyenkor jelent meg a Nimródban az alábbi írás, amelyből tisztán kiderül, hogy a vadászterületen élő hivatásos vadász jószágát dézsmálni rendkívül illetlen és életveszélyes vállalkozás.

A hideg, párás őszi-téli vadászatok számával hatványozottan nő a jelentősége a sörétes és golyós puskák karbantartásának.

1869-ben Nagy-Ölvedy Károly egy remek könyvecskével örvendeztette meg az érdeklődő vadászokat.  A fácán tenyésztés ugyan terjedelmét tekintve nem nagy, mindössze 76 kis méretű oldalon látott napvilágot, ám még a mai olvasó is talál benne számos hasznos információt.

Az alábbi történetben Pap Miklós János olvasónk, az egyik legkedvesebb vadászélményét osztja meg velünk.

Tovább folytatódik szakmai rendezvénysorozatunk idén is, ezúttal a Tisza-parti városban gyűltek össze a vármegye vadászai.

Képzeletünkben álljunk oda kicsit Varga Csaba vadászíró mellé egy hajtá…, akarom mondani: társas nagyvadvadászat idejére.

Lapunk több cikkben foglalkozott a hazánkban megtelepedett és Európa számos országában elszaporodó szürke farkas témájával, a körülötte kialakuló konfliktusokkal és vitákkal, teret adva a különböző álláspontoknak.

„Agarak a ceruza hegyéről” címmel nyílt meg Tóth Zoltán magyar agár tenyésztő kiállítása Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központ Galériájában, január 23-án.

A házi cirmos közeli rokonát, a vadmacskát választotta 2024-ben az év emlősének a Vadonleső program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.

Három éve jelent meg lapunk hasábjain az alábbi különleges írás, amelyben most, az idény vége felé közeledve lelhetjük újra örömünket.

Friss hóban követni a nyomokat, pazar vadászélmény.

A mai napig nem tudjuk, inkább csak sejtjük, milyen vadászkutyái lehettek az ősmagyaroknak. Az azonban bizonyos, hogy a népvándorlás során és közvetlenül utána e fajták száma kiegészült, egyesek eltűntek, esetleg kereszteződtek.

Megint egy történetet olvashatnak Varga Csabától, amely igazolja a mondást: az út a fontos, nem a cél.

100 éve született Sterbetz István ornitológus, természetvédelmi szakember, a Magyar Madártani Intézet egykori munkatársa és igazgatója.

Tavaly januári lapszámukban, a Rózsaszín lelátó című rovatunkban az alábbi írással indult útjára a Széchenyi 125 emlékév, amelyet követően rengeteg cikk jelent meg a neves vadászati ikonunkról. Az emlékév ugyan elmúlt, de a legenda nem, ahogy ennek az írásnak az üzenete sem múlik el soha.

Állatok segítik a katasztrófavédelem munkáját, amely testület évente több száz esetben segít bajba jutott állatokon.

Az ország számos területén jelent meg és ugrásszerűen nőtt az aranysakál állománya. Ezeken a helyszíneken több nagyvadfaj (dám, őz) egyedszáma drasztikus módon csappant meg, így a sakál megjelenése erős indulatokat váltott ki a vadászokból. A Pilisi Parkerdő Zrt. mégis arra törekszik, hogy ez a ragadozó gazdagítsa a faunát a területein.

A nyolcvanas években a Nimród Könyvespolc rovatában néha idegennyelvű könyveket is bemutattak. Jobbára persze a baráti országok terméséből szemezgettek, de olykor azért egy-két nyugati könyv is terítékre került.

Folytatjuk azt a témát, amelyben a Szombathelyre betévedő, vagy már ott nevelkedett vaddisznók gyérítése kapcsán kezdtünk el egy előző cikkünkben, illetve a Pécsett kialakult helyzetre is kitérünk.

Nézőpont kérdése, hogy egy ilyen vadászélményt a szerencsés, vagy a szerencsétlen kategóriába soroljuk. Ha a hónap 13. napja péntekre esik, válasszuk az utóbbit, hogy a babona fennmaradjon.

Nyirkos, hideg és borús időben a legtöbb embernek nincs kedve elhagyni a meleg otthont. De van, akinek ilyenkor is dolga akad a természetben, mert a szenvedélye szinte bármilyen időben okot talál arra, hogy elinduljon.

Páll Endre vadászíró életműve a Somogy Vármegyei Közgyűlés által adományozott Örökségünk - Somogyország Kincse kitüntető címet érdemelte ki, az elismerést Somogy vármegye napján, a vármegyeháza dísztermében adták át.

Tavaly december elején jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy pénzbehajtó céget alapít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vadkárügyek átvállalására. A témával több cikkben is foglalkoztunk, és most alább közöljük a hozzánk eljuttatott, december 29-én megjelent közleményt.

Néhány hete már arra biztattam a Nimród olvasóit, hogy látogassanak el valamelyik magyar állatkertbe, vagy ha tehetik, többe is. Cikkemben bemutattam néhány olyan állatot – orrszarvút, elefántot, antilopot – amelyeket érdemes „személyesen” is megismerni. Most a hegyivadászok kedvenceivel folytatom a sort.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) lett az év madara 2024-ben – tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A faj másodjára nyerte el a kitüntető címet.

A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub önálló egyesületként 2001 óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kereteket biztosítson a minőségi kutyatenyésztésnek, illetve lehetőségeket teremtsen a kopóvezetők számára, hogy kutyájuk az eredeti feladatának megfelelő munkát végezhesse.

Az előző napok szeles időjárása kitisztította az égboltot és Budapest szikrázó téli napsütésben fürdött. Olyan tipikus csalogató időjárás volt, ami azt sugdossa a fotós fülébe, hogy gyerünk, irány az erdő-mező! A fények tuti jók lesznek!

Hosszú az út a felkészüléstől a terítékig. Erről szólt a tavaly januári lapszámunkban megjelent alábbi írás is, amelyet Szigeti Edit kollégánk készített.

Pintér Norbert kollégánk alábbi írása azt a mondást juttatja eszünkbe, hogy a vadász és a puskája olyan, mint a kertész és az általa használt metszőolló. A gondosan, nagy szeretettel fenntartott egyensúlyt a természet meghálálja.

Újabb Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen mutatták ki a madárinfluenzát.

Bő két éve egyre nagyobb gondot jelentenek a Szombathelyen felbukkanó vaddisznók, amelyek károkat okoznak és a lakókban félelmet keltenek. Az önkormányzat és az Aranypatak Vadásztársaság együttműködése biztosíthatja újra a nyugalmat.

Közhely, hogy Magyarország vadászati nagyhatalom, de gondolták volna, hogy ez a Decathlon berkein belül is így van? Bizony, hazánk az egész világot figyelembe véve az 5. legnagyobb forgalmú piacot jelenti a Decathlon vadász márkája, a Solognac számára.

Tavaly tavasszal lapunk Ha van tó, lesz béka is címmel beszámolt arról az örvendetes hírről, hogy Zala vármegyében megélénkült a vadászkutyás közélet, köszönhetően a vadászkamara területi szervezetének, azon belül pedig a kinológiai szakbizottság munkájának.

Az újév beköszöntével számos új témával készülünk, de folytatjuk meglévő cikksorozatainkat is. Január lévén legújabb lapszámunkban központi témánk a nagyvad társasvadászat, ezt „járjuk körbe” minden oldalról.

Mivel kezdhetnénk mással az újévet, mint Békés Sándor főmunkatársunk régebbi írásával, amelyben egy kiveszőben lévő vadászkapcsolatról ír.

Búcsúzzunk az óévtől olyan szavakkal, amelyekben mindannyiunk vágyait megfogalmazzuk.

Nem csak a 2023. év ér véget hamarosan, hanem ezzel a 125 éve született Széchenyi Zsigmond emlékéve is. Az elmúlt 12 hónap témához kötődő eseményeiről számol be Gyorgyevics Tamás Széchenyi-kutató, lapunk főmunkatársa.

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) december közepén tartotta évértékelő közgyűlését Berzencén. A Nimród Vadászújságnak Keresztes János, az OAE elnöke foglalta össze az idei esztendő történéseit.

Vásároltam egy vadászkönyvet, a postaköltség azonban jóval meghaladta (volna) azt az összeget, amit magáért a darabért kértek, ugyanis Amerikában leltem rá egy példányra. Ezért, akkor épp Washington DC-ben élő vadászbarátomat kértem meg, hozza el nekem ezt a tenyérben elférő kis könyvet, a tengeren túlról.

Az alábbi írás a pandémia sűrűjében született, amikor fenekestül felfordult az életünk, és amelyben Juhász Ferenc kollégánk bepillantást enged az olvasóinknak a hegyvidéki hajtások kipróbált praktikáiba.

Az eső napok óta szinte megállás nélkül esik. A több hónapnyi csapadékot már nem tudja befogadni az anyaföld, mélyebb rétegei is telítődnek, a felszínen pedig meggyűlnek az árkok, az utakon a kerekek által hagyott csapák, és a termőföldek gödrei, lapjai.

2020. decemberében írta az alábbi szöveget Agyaki Gábor, lapunk főmunkatársa, amikor még nem tudtuk, hogy mekkora siker lesz a világkiállítás. Ma már tudjuk, de az írás alapüzenete most is alktuális.

Szenteste az otthonokban kigyulladnak a fények, a természet ajándéka ott illatozik minden nappaliban, hogy tyúkanyóként őrizze a becsomagolt ajándékokat.

Karácsonykor elcsendesül az erdő, nem űzi senki a vadat, a vadász pedig ilyenkor nem puskát, hanem szerszámokat ragad, hogy gondoskodjon a természet apró jószágairól.

Vészesen közeledve az ünnephez, ezúttal újra közöljük Kispál Luca kollégánk 2021-ben futó Múltidéző sorozatának utolsó, decemberi írását.

A Pilisi Parkerdő saját erdőfelújítások és erdőtelepítések, valamint megbízásos munkák során 2023-ban 2,5 millió facsemete ültetésével erősítette és gyarapította Budapest, illetve tágabb környékének legfontosabb klímavédelmi és rekreációs zöld infrastruktúráját, az erdőket.

Az Európai Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítaná a megnövekedett populációkra vonatkozó új adatok alapján - közölte szerdán a brüsszeli testület.

Dolgozószobámban, melyet könyveim és trófeáim sajátos harmóniája ural, egy különösnek mondható szúrófegyver is helyet kapott, üvegezett vitrinbe zárva.  Vendégeim szeme meg is akad rajta. Van, aki kardnak nézi, van, aki tőrnek, és nyilván olyanok is akadnak, akik a házigazda rejtett „vérengző” mivoltára asszociálnak a láttán.

Aligha kétséges, hogy a falra akasztott impozáns trófeák, preparátumok, vagy éppen a vadász- és természetkönyvek, filmek sokat elárulnak egy-egy kontinens élővilágáról. De nem eleget. Sőt, még egy kurta vadászút sem teszi lehetővé, hogy komolyabban bepillantást nyerjünk egy-egy terület állatvilágába.

1953-ban alapított 13 Torontóban élő magyar vadásztársaságot, az óhazából kértek alapszabályt a működéshez, a saját vadászterületük pedig Kanada vadonjában, a lakhelyüktől 250 kilométerre található.

Szigeti Edit természetfotós, lapunk munkatársa kérdezte veterán kollégáját a közös szenvedélyükről, Kaszón bemutatott kiállításáról és a közel fél évszad alatt készített egymillió képéből kiválogatott fotóalbumáról.

Az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond emlékéve a végéhez közeledik. A Nimród Vadászújság a nyomtatott lapszámaiban és az internetes felületein cikkeket és fotókat közölt róla egész éveben. Íme az év utolsó lapszámában megjelent cikkünk.

Időtlen idők óta hangosak telente a magyar erdők a hajtók kiáltozásaitól, még megsaccolni sem tudjuk, hogy hány ilyen vadászat volt eddig, mégis minden történet egyedi, más, mint a többi. Ahogy Varga Csaba alábbi írása is az.

A 2023-as év utolsó Nimród Fórumának helyszíne ezúttal Csongrád-Csanád vármegye, azon belül is Ópusztaszer volt.

A Farkasréti Temetőben 1983. december 15-én helyezték örök nyugalomra Dr. Fodor Tamás vadászt, vadgazdát, zoológust, aki nem utolsó sorban a Nimród egyik megújítója is volt.

Orosz György természetfotós kollégánk igen szerény az alábbi történetben, hiszen tudjuk, hogy a lábunk alatt recsegő-ropogó hóban nehéz sikeresen cserkelni. Neki sikerült.

A vadgazdálkodók életében évről évre kardinális kérdés a vadkár mértéke. A vadkár összege és eloszlása nagyon változó, van, ahol nem viseli meg jelentősen a költségvetést, máshol a működést is veszélybe sodorhatja.

Pintér Norbert alábbi írását tavaly is közöltük az ünnepek előtt, és most sem hagyjuk ki. Az üzenete nem szorul magyarázatra, mert mindenkinek azt jelenti a történet, amit érez az olvasása közben.

Mintaterületünkön, a Sellyei Pagony Vadásztársaságnál december 19-én rendezik az első társas nagyvadvadászatot, melynek előkészületeiről és kulisszáiról beszélgettünk a vadásztársaság elnökével, Góg Gáborral.

Az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond mesél nekünk a magyar természetvédelem emblematikus madaráról, mindezt abból az időből, amikor nagyon sok élt nálunk.

Manapság a tarvadvadászat méltatlan megítélés alá került, a feladat döntő hányada a hivatásos vadászokra hárul, akik kénytelenek iparszerűen teljesíteni az éves tervet. Pedig lehetne olyan is, mint Varga Csaba az alábbi története, amely sokunk vadászszívét megdobogtatja.

A tavalyi év egyik cikksorozata volt a Nimród Vadászújságban, amikor Kókai Márton szerkesztő kollégánk szögre akasztotta a klaviatúrát, hogy kipróbáljon néhány vadászattal kapcsolatos mestereséget. Ezúttal a sorozat záró részét olvashatják.

Magyarország ugyan vadászati nagyhatalom, ezért a világ minden tájáról érkeznek ide vadászok, a hazai vadhúsfogyasztás mégis elkeserítően csekély. Pedig rendkívül egészséges táplálék, és az elkészítése sem követel különleges tudást.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november 29-én megjelent, vadkárral kapcsolatos közleménye miatt megkerestük Győrffy Balázst, a NAK elnökét, és feltettük a témában felmerült kérdéseinket. Alább a kamara válaszát olvashatják, amelyet változtatás nélkül adunk közre. A későbbiekben közöljük majd szerkesztőségünk és szakértőink véleményét.

A változásokkal kapcsolatban arról kérdeztünk három vadgazdálkodót, hogy mit gondolnak a módosításokról és tudnak-e élni az ebből fakadó lehetőségekkel?

December 4-én mutatta be a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. dr. Kőhalmy Tamás Tizenkét holdtölte című könyvének 2. kiadását, amely ezúttal az író fia, ifj. Kőhalmy Tamás képeivel lett illusztrálva.

Mostani írásomnak azért választottam ezt a rövid címet, mert egy házaspár vadászútjaiba tekinthetünk bele. Nem ritka, hogy férjet és feleséget a vadásszenvedély is összeköt, különös esszenciát kölcsönözve szerelmi szövetségüknek.

A Vadvilág kriminalisztikája elnevezésű konferencián jártunk az Állatorvostudományi Egyetemen. A rendezvény azok közé tartozik, amelyekről a tudósító nehezen számol be, mert legszívesebben minden előadást teljes terjedelmében közölne. 

Az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond vadásznaplójából ismerjük, hogy mikor, hol, mire vadászott. Eddig azonban kevesebb figyelmet kapott, hogy a galamblövészetet, mint versenysportot is szorgalmasan űzte.

Kezdődik a kapitális kolbászok főidénye, amelyhez kedvcsinálóként érdemes elolvasni Varga Csaba írását.

A nagy havazás ellenére is szép számmal jelentek meg a Heves vármegyei vadászok a november 30-án, Egerben megrendezett Nimród Fórumon.

Eltelt egy év, ennek utolsó lapszámát ezúttal is az ünnepre hangolódás köré építettük, és kívánunk egyúttal szerkesztőségünk nevében békés karácsonyi ünnepeket és vadászsikerekben gazdag új esztendőt olvasóinknak!

Ma már nem igényel komoly előkészületet egy külföldi vadászat megvalósítása. Még a komplikált afrikai utak is könnyen elérhetőek, igazából csak a pénztárca szab határt legszebb vadászálmaink kiteljesedésének. Azonban a századfordulón, az 1900-as évek elején ez nagy vállalkozás volt.

A nagyvad sebzések jelentős része az alacsonyan becsapódó lövedékektől származik. Ez a helyes lőtávolság megállapításának hibájából ered

Az agrárminiszter segítségét kéri az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) a nagyvadállomány bel- és külterületi elszaporodása, valamint a varjak túlszaporodása miatt - közölte a szövetség társelnöke hétfőn az MTI-vel.      

Lelőttek egy nőstény medvét a nyugat-szlovéniai Karszt-vidéken, miután rátámadt egy vadászra, aki megsérült a támadásban - közölte hétfőn a koperi rendőrség.

Az időjárás kedvezett a madárinfluenza terjedésének a vadon élő madarak körében. A betegnek látszó és elhullott példányokat kerülni kell - közölte az MTI-vel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Az adott célnak megfelelő sörétes lőszer választása elkerülhetetlen, ha éppen az első vadászatunkra készülünk, netán notórius kísérletezők vagyunk, vagy egyszerűen kifogytunk a korábbi, jól bevált patronunkból, amely többé már nem beszerezhető.

Ha muflonkosról van szó, sokaknak elsőként az októberi-novemberi cserkelések jutnak eszébe, ám a kos vadászatára már egész évben van mód…

Az alábbi olvasmány az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond Ahogy elkezdődött… című könyvének utolsó fejezete. Ez a hitvallás bizony keserű élményt jelent a ma vadászának, de mégis érdemes újra és újra elolvasni, mert pont a keserűség az, ami reményt adhat egy jobb jövőképre.

Varga Csaba alábbi novellája megeleveníti a téli erdő szépségét, az orrpirosító hideget, a léptek alatt csikorgó hó hangját és azt a hangulatot is, amely sokunk rémálma.

A Nimród októberi lapszámában jelent meg 50. alkalommal BoRi publicisztikai rovata, a Rózsaszín lelátó. Az „a vadvilágról...” címmel közölt írás egy új sajtóterméket köszönt a magyar vadászati kultúra világában.

Az Európai Bizottság szerdán olyan erdőmegfigyelő rendszer kiépítésére tett javaslatot, amely műholdak segítségével követhetné nyomon az olyan kockázati tényezőket, mint az éghajlatváltozás okozta erdőtüzek vagy az illegális fakitermelés.

Rendkívüli jelentőségű az egyedülálló vizes élőhelyeink helyreállítása.

A népszavazás centenáriumi évében, 2021-ben indult útjára a Soproni Egyetem és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. közös programja, amelynek keretében minden évben annyi új fát ültetnek el a Soproni Parkerdőben, ahány hallgató az adott évben megkezdi tanulmányait a Soproni Egyetemen.

Kiderült, ki érdemelte ki idén a Tusk Wildlife Ranger Award-ot, azt a díjat, amelyet azok a vadőrök kaphatnak meg, akik nap, mint nap veszélybe sodorják életüket Afrika vadvilágának védelme érdekében. Az elismerést vélhetően Vilmos walesi herceg adja majd át, aki tevékenyen vett részt a megalapításában.

Ezúttal nem a sorrendről, a vad elhelyezési módjáról szeretnék írni, hanem arról, hogy a felkészültségünkkel és viselkedésünkkel hogyan tehetjük szebbé a vadászatot és a terítéket.

Közös ügyünk az állatvédelem elnevezéssel parlamenti csoportot hoztak létre - közölte az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-vel.

Rendhagyó könyvajánló, amely a precízen vezetett vadásznaplók tulajdonosainak szól leginkább.

A paraszti létforma mindennapjai, a hit, a történelem, a néphagyományok, a földmívesség és az erdő, a vadászat témáit jeleníti meg alkotásaiban a nagykanizsai Wegroszta Zoltán fafaragó népi iparművész.

Van vadász, aki nem emlékszik az első vaddisznójára? Talán csak azok ilyenek, akik még nem lőttek disznót. A 125 éve született Széchenyi Zsigmond haláláig emlékezett rá, és vele emlékezünk mind, akik olvastuk az alábbi történetet.

Az Észak-magyarországi-középhegységben már bőven van medve, a vele való találkozás nem számít ritkaságnak. Varga Csaba alábbi írása olyan, mint egy festmény, amely egyszerre ábrázolja az ádáz küzdelmet és a természet tiszta szépségét.

Jelentős, egymillió lejt (75,7 millió forintot) meghaladó kárt okoztak idén a medvék Kovászna megyében - közölte csütörtökön az Agerpres beszámolója szerint Gheorghe Neagu, a székelyföldi megye környezetvédelmi ügynökségének vezetője.

2018 és 2023 októbere között több mint 10 ezer közúti baleset történt Svédország északi részén, amelyekben legalább egy rénszarvas is érintett volt. A helyi számi képviselet a vad fokozott védelmét szorgalmazza.

Novemberben megkezdődött a vad kiegészítő takarmányozása, és már készülnek a téli hajtásokra a sellyei „mintaterületünkön”.

Idehaza – Európa más részeihez hasonlóan – kifejezetten szenzitív téma a „farkaskérdés”. Főként igaz ez a megállapítás az úgynevezett M237 kódszámú, „svájci farkas” utáni időkben. De vajon mi a helyzet a nagyvilágban? A The Guardian legutóbbi cikkében a kaliforniai helyzetet elemezte.

A vadászok számára az éjszakai vadászat kihívásokkal teli és izgalmas tevékenység, azonban sötétedés után a vadászathoz megfelelő felszerelés is szükséges. A legalkalmasabb fejlámpa kiválasztása kulcsfontossággal bír.

A ködben és nedves avaron csendben cserkelő természetfotós egészen közel tud kerülni a vadhoz. Pont, ahogy az alábbi fotóteríték mutatja. A képeket Orosz György kollégánk lőtte.

Együttműködési megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadasparkot működtető Budakeszi Vadaspark Közhasznú Nonprofit Kft. Az együttműködési megállapodás célja a Budakeszi Vadaspark szakmai munkájának, elsősorban fajvédelmi programjainak hatékony támogatása.

Hetedik alkalommal rendezte meg a közelmúltban az idei bőgésben elejtett gímbikák trófeaszemléjét alsószölnöki vadászházának udvarán a Hármashatár Vadásztársaság.

Lord Sebastian Coe szerint pozitív környezeti és társadalmi örökséget hagyott maga után az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokság.

Ma már többféle vadföldre szánt vetőmagkeverék közül választhatnak a vadgazdálkodók, a kínálat egyre bővül. Van, aki készen vásárolja a keveréket, más maga állítja össze. Két zalai vadgazdálkodót kérdeztünk meg a témában.

Ezekben a napokban már egyre többen kacsingatnak a sörétes puskájuk és az ég felé, mert a tőkés réce és a vadliba vadászata iránti vonzás ilyenkor már nagyon erős. A 125 éve született Széchenyi Zsigmond így írta le az első élményeit velük kapcsolatban.

Talán nincs is olyan vadász, akinek ne lenne vágya egy olyan reggeli vadászat, amelyet Varga Csaba kollégánk az alábbi történetben elmesél nekünk.

Csütörtök délelőtt tartotta összevont gím-dám trófeaszemléjét a Gyulaj Zrt., amelyen kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhettek a nagyszámú érdeklődő előtt.

Harmadik alkalommal adták át a gróf Széchenyi Zsigmond-emlékérmeket, a kitüntetettek között szerepel Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint lapunk munkatársa, dr. Koncz István is. 

A vadászati jogszabályok módosításáról tartottak szakmai tájékoztatást az Alsó-tiszamenti (305. számú) vadgazdálkodási tájegységben.

Egy új – dél-afrikai – tanulmány megállapításai alapján az emberi hangok sokkal nagyobb félelmet keltenek a vadon élő emlősökben, mint az oroszlánok üvöltése.

Tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészet kelebiai vadászterületének és mélykúti vadaskertjének trófeáiból kiállítás a Sáskalaposi Sportpálya mellett.

Tizedik alkalommal rendezett trófeaszemlét a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. Nyíradony-Gúthpusztán, a Zöldház előtt láthatták az érdeklődők az őszi vadászati idényben terítékre került dám és gímszarvas trófeákat.

Zala vármegyében az elmúlt évhez képest a vadászati hatóság tovább emelte a gímszarvasra előírt elejtési irányszámokat, mivel a vadászatra jogosultak által benyújtott jelentések alapján tovább emelkedett a vadlétszám.

Pálffy Pál szenvedélyes vadász volt és kiváló író. Ezen felül a vadgazdálkodásban elért eredményei is kiemelkedőek. Állandó szakírója volt a Vadászlapnak, azonban a II. világháború után emigrációba kényszerült.

Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém vármegyei Területi Szervezete 9. alkalommal rendezte meg vármegyei trófeaszemléjét Huszárokelőpusztán, ahova az esős idő ellenére sokan kilátogattak.

Október 26-29. között sikeresen lezajlott a IV. Nemzetközi Vadászkürtös Találkozó, melynek ezúttal a vajdasági Topolya adott otthont. A részletekről Héjja Krisztián, a Kiskunsági Vadászkürt Együttes vezetője számolt be a Nimród Vadászújságnak.

A hód bizonyos területeken komoly természet- és árvízvédelmi, valamint mező- és erdősgazdálkodási veszélyt jelent.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulóján, az idei Sólyom-díjat a zsűri által legjobbnak ítélt, Széchenyivel készített képzeletbeli interjú kapta. Parti Zsolt győztes pályaművét olvashatják, amellyel kiérdemelte a Boros Zoltán grafikus kollégánk által rajzolt Sólyom-díjat.

Mintaterületünk gazdálkodásának szemléltetése miatt érdemes szaldót húznunk a vadkár elleni védekezés eredményeiről.

Novemberi lapszámunkban mi más is lehetne központi témánk, mint az apróvad. Emellett továbbra is foglalkozunk a bikákkal, de napirenden vannak az aktuális jogszabályi kérdések, a szaravslétszám, és persze a Széchenyi 125 emlékév is.

A vadkár sok helyen okoz konfliktust a mezőgazdasági termelő és a vadászatra jogosult között. A jogi szabályozásban pozitív változások történtek, ezért ahol a szereplők hozzáállása is pozitív, elkerülhetők a pereskedések.

Október végén tartotta trófeaszemléjét a pápai Nádler Herbert Vadászati Egyesület. A rendezvényen a gímbikák trófeái mellett az idei őzbakok hazánkban maradt, arra érdemes példányait is megtekinthették az érdeklődők.

Október 27-én került megrendezésre a Hubertus hétvége keretein belül „A szarvasfélék agancstőmegbetegedésének aktuális kutatási eredményei” című szakami konferencia a Nógrád vármegyében található Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen.

Soha nem látott nagyságú gímtrófea Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Október 28-án tartották a VI. Kelet-Cserháti Trófeaszemlét a Nógrád vármegyei Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen. A szemle megvalósulását a Nógrád Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány támogatta.

A 2021-es vadászati világkiállítás óta a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdálkodók Szövetsége az „Őszi gím- és dámszarvas trófeamustrá”-t hagyományteremtő jelleggel, a társadalmi szerepvállalás erősítése jegyében szervezi meg.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójához nem csak az agancsos nemes vad illik, hiszen neki mindegyik nagyon fontos volt.

Kukoricatenger címmel írta meg Varga Csaba kollégánk az alábbi tipikus őszi vadászhangulatot.

Október 27-én Vas vármegyébe látogatott lapunk és az Országos Magyar Vadászkamara szakmai rendezvénysorozata.

Pillanatkép, amely betekintést nyújt a gazdálkodók és a vadászok együttélésének mindennapi nehézségeibe.

Varga Csaba kollégánk, vadászíró az alábbi történetben olyan élményeknek és a velük járó érzéseknek ad hangot, amelyek minden vadász vállát húzzák. Miközben olvastam, a saját kísérteteim is megelevenedtek a képzeletemben.

Hangtompítókkal kapcsolatos szakmai napot tartott a Blaser Group Kft. október 24-én, a WB Shooting Centerben. A nap során három előadásra és lőmozis tesztelésre is sor került.

A Daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága. Október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben – mondta Nagy István agrárminiszter, a közösségi médiában feltöltött videójában.

Október közepén, a Magyarországgal határos horvátországi Eszék-Baranya megyében is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét házisertés-állományokban.

Ugye, nem kell senkinek bemutatni a Brian élete című zseniális film címben megidézett jelenetét, amelyben a Mit adtak nekünk a rómaiak? kérdésre csak gyűlnek és gyűlnek a válaszok. Ez a jelenet adta egy cikk ötletét, amely végül nem készült el.

Az idei év jogszabályváltozásaiban néhány vadászati idény módosulása is szerepel. A mai naptól a következő időpontokat kell betartani:

2023. szeptember 30-án Montenegróban, Bar városában és a környékbeli vadászterületeken rendezték meg a Vaddisznóhajtó Kutyák Első Európa Kupáját.

A 103-as számú Békési vadgazdálkodási tájegység vadászatra jogosultjait Steigervald Tamás, a gyulai Szabadka Vadásztársaság elnöke látta vendégül az általa üzemeltetett Tanyamúzeumban.

Kittenberger Kálmán utolsó ismert fényképét már közölte a Nimród, amikor dr. Koncz István, lapunk főmunkatársa írt róla cikket a januári lapszámunkban. A kép egy évvel a gyűjteménye pusztulása után, és néhány héttel a halála előtt készült.

Gondolatok a 125 éve született Széchenyi Zsigmond 217 gímszarvasa kapcsán.

Az alábbi késő őszi történet igazolja, hogy bőgés után is lehet felejthetetlen élmény gímszarvasbikára vadászni.

Nem véletlenül népszerű vadászati célpont a Bakony. A szépséges táj és a sokat ígérő vadállomány mellett szakmájukhoz értő, felkészült vadászok várják a vendégeket, akik felejthetetlen élményekkel térhetnek haza.

Október 11-én, Budakeszin zajlott le a Pilisi Parkerdő Zrt. éves trófeaszemléje, amelynek főüzenete: a Parkerdőben a vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma védelme, az erdők természetes tűrőképességének megfelelő vadsűrűség fenntartása mellett.

Erre kérdésre kértünk rövid, figyelemfelkeltő választ prof. dr. Heltai Miklóstól, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatójától.

Zajlik a barcogás, gyülekeznek a megcsodálandó trófeák. Ebben a hangulatban idézzük most fel egy tavalyi cikkünket, amelyben bepillantást nyerhetünk a dámvad megfontolt bölcsességébe, ahogy a hölgyekre bízza a választást.

Kazahsztánban ismét engedélyezik a valaha veszélyeztetett fajnak számító tatárantilopok vadászatát.

Megérkezett az őszi időjárás, hideg, csípős reggelekre ébredünk. Ebből az alkalomból a Nimród Vadászújság Rózsaszín lelátó című rovatának egy tavalyi írásával üdvözöljük az előttünk álló hetek, hónapok vadászélményeit.

Zilai János posztumusz díjat, Boros Zoltán emléklapot kapott a rangos ünnepen.

Most, amikor egymást váltják az agancsos idények, hajlamosak vagyunk elfelejtkezni az olyan nagyszerű vadászatokat ígérő vadunkról, mint a mezei nyúl. Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulóján, ezúttal az első nyúl történetét ajánljuk olvasóinknak.

Az agyszerkezet fontossága a vadászatban alcímmel jelent meg tavaly lapunkban Simonyi Ottó főmunkatársunk, lövészeti szakértőnk cikke arról, hogy profi lövészként mit tart fontosnak a vadászpuskája kapcsán.

22. alkalommal rendezte meg trófeaszemléjét a Zalaerdő Zrt. Szentpéterföldén.

Az alábbi szavakkal búcsúzott néhány éve az akkori bőgéstől Juhász Ferenc kollégánk, megfogalmazva a területét és a vadállományt jól ismerő és szeretve védelmező vadász érzéseit, gondolatait.

Véleményem szerint, ha a hazai vadászat méregdrága sporttá, azaz luxuscikké silányul, akkor annak káros természeti és társadalmi hatásai lesznek.

Nemzetközi együttműködésben készült tananyag a vadászati turizmus fenntarthatósági és gazdasági lehetőségeinek oktatásához a Soproni Egyetemen.

Beszélgetés a dámvadászatról Palánki Gáborral, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetének vezetőjével.

Október 6–8. között rendezték meg idén a vadászkürtösök Európa-bajnokságát a németországi Suhlban, ahol a Vadászkamara Kürtegyüttes bizonyult a legjobbnak a B hangolású vadászkürtös csapatok kategóriájában.

Az Országos Magyar Vadászkamara és Országos Magyar Vadászati Védegylet közös közleménye a sajtóban és a nyilvánosság más felületein megjelenő téves, indulatkeltő információkkal kapcsolatban.

Az Országos Vizsla Főverseny Alföldi Regionális Válogatóját az OMVK Fővárosi és Pest Vármegyei Területi szervezete rendezte Alsónémediben a Kóhalma Vadásztársaság területén.

Nagy érdeklődés övezte a Bakonyerdő Zrt. – 18. alkalommal megrendezett – sárosfői trófeaszemléjét, melyen 119 trófeát mutattak be, köztük egy muflonkosét.

A 2018-ban alakult társaság 5556 hektáron gazdálkodik, vadászterülete Somogy vármegye délnyugati részén található, ahol jelentős a mezőgazdasági területek aránya.

Lapunk júliusi számának publicisztikai rovatában, a Rózsaszín lelátó 47. részében foglalkozott a szerző Széchényi Zsigmond emlékezetével kapcsolatos kérdésekkel, amelyre érkezett olvasói reakció, amit az augusztusi lapszámban közöltünk. Íme mindkettő.

Véget ért az őzbak vadászati idénye. Somogy vármegye vadászati szakügyintézőjét, Bognár Tamást kérdeztük az eddigi tapasztalatokról.

Tájegységi trófeaszemlét rendezett a Nemesnádudvari Nimród Vadásztársaság.

90 milliárd forint összértékben, több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.

Tíz éve hunyt el Páll Endre, a jeles vadász, a tudós vadgazda és sikeres vadászíró.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. ismét megrendezte már hagyományos, szarvasbőgés-hallgató vonatozását.

13 részes tévémagazinműsorral indult és a közösségi média csatornákon olyan beszélgetésekkel folytatódik az Erdőmánia, amelyek az erdők jelene és jövője szempontjából legfontosabb témákról szólnak.

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. által építtetett Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) kapta a legtöbb voksot az Aktív Magyarország közönségszavazásán, így ez lett az Év Turistaháza 2023-ban.

Az akácfa sarjak majdnem összeérnek előttem, amikor a hídon áthajtva az erdőbe fordulok. Az október meleg, kabátomat csak a zsák zsinórjába fűzöm, és úgy akasztom fel a puskát a vállamra, a másik oldalra pedig a távcső szíjába bújok bele.

Pap Melinda, az MTI tudósítója jelenti: Tánczos Barna szenátor, korábbi román környezetvédelmi miniszter kedden előterjesztette a bukaresti parlamentben azt a jogszabálytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat.

Erdélyi kopó megnevezéssel emlékérmét bocsát forgalomba az állatok világnapján, szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a négy éve indított magyar pásztor- és vadászkutyafajták sorozat részeként.

Kapitális őzbak esett a Somogy vármegyei Korpadombi Vadásztársaság területén, szeptember 27-én. A részleteket a társaság vadászmestere, egyben a kísérő, Kapronczai Tamás osztotta meg a Nimród Vadászújsággal.

Nemes kezdeményezéssel fordul a Nimród olvasóihoz az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). Vadászok és erdészek összefogásaként, adományaikból megvalósulhat Tollner György szobra a Vadászok Panteonjában.

A Dr. Egyed István Alapítvány pályázati felhívást tesz közzé a 2023-2024. évben elnyerhető „Dr. Egyed István díj” (emlékplakett és pénzjutalom – 150 000 Ft) elnyerésére.

Számtalan kulturális, az épített örökséghez, régészethez és hagyományokhoz kapcsolódó feladat van, amit az állami természetvédelem lát el – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Kadarka Kör által szervezett szüreti rendezvényen, pénteken, a Jókai-kertben.

A dunántúli régióban 10 kutya és vezetője indult a megmérettetésen, közülük 8-an jutottak be a főverseny döntőjébe.

A címben szereplő kérdés napjainkban több esetben elhangzik szakmai berkeken belül. A megválaszolására dr. Varga Gyulát, a SEFAG Zrt. Vadgazdálkodási osztályának vezetőjét kértük, aki kendőzetlen őszinteséggel beszélt a múltról, a jelenről és a kérdéses jövőről.

Országszerte több mint száz programmal várják az erdészetek a fák világa iránt érdeklődőket 2023. október 2-8. között, a hagyományos Erdők Hetén.

Hagyományteremtő céllal indult az első Balaton Vadgasztro Fesztivál Csopakon.

Legújabb lapszámunkban az idei bőgésről, a dámagancsfejlődésről, a dámvadászatról, szakmai kérdésekről, vadkárról, múltról, jelenről, művészetről és még sok másról esik szó.

Az alábbi nterjú Birck Eszterrel, a 125 éve született Széchenyi Zsigmond nevelt lányával készült.

Szeptemberi hegyvidéki bikavadászatról szól az alábbi történet, amellyel lassan búcsúztathatjuk az idei szarvasbőgést.

Szeptember 28-án Békéscsabára érkezett a Nimród Fórum szakmai rendezvénysorozat, melynek kilencedik állomását a Békés Vármegyei Kormányhivatal Beliczey-termében rendezték meg.

Bognár Tamást, Somogy vármegye vadászati szakügyintézőjét kérdeztük a vármegyei tapasztalatokról, illetve a szeptember 28-án, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészeténél tartott kihelyezett bírálatról.

Hamarosan vége az idei szarvasbőgésnek. Az alábbi történet néhány éve, az akkori főidény elején játszódik, amelyben a magyar vadászati hagyományaink egyik legjellemzőbb és legszebb gyakorlatát osztja meg velünk a szerző.

A sajóvelezdi élelmiszerbolt, minden vadászatunk kezdő- és befejezőpontja olyan, mint otthon a pákozdi Sport Presszó, ahova sokszor betérünk átbeszélni a közös fácán- és lesvadászatok történéseit.

Az első Balaton Vadgasztro Fesztivált szeptember 30-án rendezik Csopakon, a Csopaki Üdölőfalu és Kempingben.

A napokban a Safari Club International publikált egy beszédes grafikát, amelyen látványosan mutatja be, valójában milyen számokkal kell(ene) kalkulálni az Egyesült Királyságban sokakat érintő törvényjavaslatról.

Hazánk területének egyharmada természetközeli állapotban maradt fent.

Ellenberger András, a 8500 hektáron gazdálkodó, Somogy vármegyei Kossuth Vadásztársaság vadászmestere értékelte az idei szarvasbőgés időszakát.

A Duna-Dráva Nemzeti Park versenyzője nyerte el az Ifjú Kócsagőr Program fődíját.

A rókák veszettség elleni őszi immunizálása 2023. szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben.

Lantos Zoltán Lászlót, a Somogy vármegyei Rinya Menti Vadásztársaság és a Dráva Völgye Vadásztársaság vadászmesterét kérdeztük az idei szarvasbőgés tapasztalatairól.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, ezúttal lapunk júliusi számából idézzük vissza az alábbi cikket, amely A vadászathoz kapcsolódó emlékhelyek nyomában című sorozat VII. részeként jelent meg.

Olvasónktól kaptuk az alábbi történetet, amely egy alpesi zergevadászat részletes leírását nyújtja számunkra.

A szürke farkashoz hasonlóan a barnamedve védett státuszának a felülvizsgálatát kéri az Európai Bizottságtól Antal Árpád, az erdélyi Sepsiszentgyörgy polgármestere Ursula von der Leyen elnöknek címzett nyílt levelében.

A nádasdladányi kastélyt övező vadaskertbe a XIX. század végén, Nádasdy gróf fehérfarkú, vagy más néven virginiai szarvasokat (Odocoileus virginianus) telepített, ahol a szarvasok olyannyira elszaporodtak, hogy vadásztak is rájuk.

Néhány Zala vármegyei vadászatra jogosultat kérdeztünk meg, hogy az árváltozások hogyan érintik őket.

Naponta pörögnek az interneten a terítékre került szebbnél szebb bikákról készült képek, de a rövid kisérőszövegekből maximum néhány adatot tudhatunk meg róluk. Elnézve ezeket, gyakran hiányzik a vadászat története, mert hiszen az a lényeg…

Szeptember harmadik hétvégéjén újabb bikák kerültek terítékre „mintaterületünkön”.

Az idei bőgés sűrűjében járunk, lapunk internetes felületein ezrekkel együtt csodáljuk a hazai vadászterületek eredményeit. A vadászati világkiállítás évében közöltük az alábbi cikket, amely csodálatunk kulturális hátteréről ad képet.

A neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfrodulójára, ezúttal a közéleti szerepvállalásáról szóló cikkel emlékezünk.

Iskolák közvetlen közelében lőttek ki egy medvét Csíkszeredában péntek reggel.

Bőgés idején, miközben megunhatatlanul, naponta csodálkozunk rá a frissen terítékre került bikák képeire, jó érzés a korábbi évek főidényeiből történeteket olvasni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma veszettséget állapított meg egy kutyával verekedő rókánál Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Rabi Attila vérebvezető közreműködésével az idényben ez idáig hat bika került terítékre, ezek mindegyike Zala vármegyében.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, az elmúlt években jelentősen megnőtt az európai nagyragadozó-állomány, a túlszaporodás és a teljes vadászati tilalom súlyos problémákat okoz.

Az idei főidénykezdet az elmúlt húsz év egyik legnehezebbje a Sellyei Pagony Vadásztársaság szakemberei szerint.

Szeptember 16-án 10 órakor nyílik meg Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában A mi világunk 2023 című természetfotó kiállítás, amelyet a Mezőföld Természetfotó Egyesület tagjai állítottak össze.

Az Agrárminisztériumban hétfő délelőtt tartott sajtórendezvényen tudta meg szerkesztőségünk, hogy a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány csaknem 95 millió forinttal támogatja az állatvédelem fejlesztését.

Rendőrökből álló csapat nyerte Zalaegerszegen a jótékonysági főzőversenyt, amelynek a bevételét idén a helyi idősek otthona kapta.

Az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója.

Gemenc méltán világhírű vadászterület, de ilyen eredmények még ott is csak ötévente fordulnak elő. Például 2000 és 2010 között 2 terítékre került bika agancstömege haladta meg a 13 kilogrammot.

A vad- és erdőgazdálkodás még 400 éves tradíciók birtokában sem könnyű feladat, mert a változó környezet újabb és újabb kihívásokat produkál.

Péntek délután adták ár Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban Fekete István emlékszobáját.

A házi macskák ma a legnépszerűbb társként tartott állatok, a legtöbb felmérés szerint a háztartásokban élő cirmosok száma meghaladja a kutyákét. És akkor még nem beszéltünk a sok millió gazdátlan, kóbor- és félig kóbor macskáról.

A nyilasok bebörtönözték, menekült a kommunisták elől, vadászati világkiállítást szervezett, hatott az afrikai vadgazdálkodásra, vadászati múzeumot alapított. Hol nincstelen világcsavargó, hol pedig nemzetközi hírű szaktekintély volt.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója, valamint a szomszédban tomboló háború kapcsán ajánljuk figyelmükbe a híres vadászírónk, vadászati ikonunk alábbi írását.

Egyetemi tanulmányaim során sokszor merült fel bennem a kérdés, hogy lakóhelyem közelében milyen állapotban lehet az élővilág, milyen problémákkal nézhetnek szembe a helyi vadgazdálkodók.

Az alábbi írás „Pillanatképek a tavalyi szarvasbőgésből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből” alcímmel jelent meg 2019 szeptemberében. Reméljük, hogy az idei főidényről is készülnek majd emlékezetes írások.

A történetem tavaly kezdődött, mikor sikerült terítékre hoznom életem első gímbikáját a Somló Vad Kft. területén.

Medvét gázoltak egy romániai autópályán.

Már augusztusban izgalommal figyeltem, hogy mennyi gímszarvas tarvad van egy-egy területen, merre járnak bikák, vajon hová fognak beállni, hol lesznek a legjobb bőgőhelyek?

Augusztus 24. napján kezdtem meg a 303. számú Illancs-bugaci vadgazdálkodási tájegység jogosultjainál a gímbikák megfigyelését, összesen 11 területen nyertem bepillantást az ott folyó bőgési előkészületekre az eredményvárás időszakában.

Ursula von der Leyen: a farkasfalkák európai jelenléte veszélyt jelent a jószágra és potenciálisan az emberekre is.

A SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén 2011 óta szakítottak a hagyományos vadföldműveléssel és napjainkra már 200 hektáron a Syngenta Kft. méhlegelő keverékét telepítették.

Vasárnap a Jánoshalmi Vadásztársaság területén jártam a szarvasbikák nyomában, kísérőm Csernák Roland vadászmester volt.

Augusztus 29-én, a vásárosnaményi Hunor Hotelben rendezett szakmai konferenciát a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége, hogy válaszokat keressen a címben feltett kérdésre.

„Nem az a fontos, hogy hol vadászik az ember, hanem hogy kikkel…” Csathó Kálmán axiómája gyakran jut eszembe, de most nincs okom panaszra, mert napok óta kiemelkedő személyiségekkel „vadászom” együtt – igaz, fotelban ülve, könyvekkel körülvéve…

Szeptember másodikán a Kunfehértói Fejértó Vadásztársaság területén jártam reggeli cserkelésen, Misándi Sándor hivatásos vadásszal és vendégével.

Mivel is kísérhetnénk jobban a most kezdődő bőgést, mint az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond első gímszarvas bikájának történetével?

Ma szeptember elseje, péntek van, a gímszarvas vadászati idény első napja, a Fajsz –Miske Egyesült Vadásztársaság területén Lajter Róbert a kísérőm, vele mászunk fel a Karasica főcsatorna partján elhelyezett magaslesre.

Szerencsére ma már nincsenek olyan vadászok, mint amilyen az alábbi történet egyik szereplője. Valószínűleg egy nagyon régi emléket írt meg és küldött el nekünk olvasónk, még abból az időből, amikor előfordult ilyen vadász is.

A meteorológiai nyár utolsó napját a Homokmégyi Dózsa Vt. elnökével, Rigó Ferenccel töltöttem el csodálatos vadászterületükön.

A szarvasbőgés, ezzel együtt a szeptember a vadászember egyik legkedvesebb ünnepe. Ennek szellemében állítottuk össze és ajánljuk témáinkat is olvasóink figyelmébe.

A Nimród Vadászújság idén is online amatőr fotópályázatot hirdet – ezúttal Őszi alkony jeligével.

Az előző napi lehűlést biztató jelként értékeltük Zilinszki Martinnal, a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészetének hivatásos vadászával, amikor is a hajnali találkozási pontunknál szélirány ellenőrzést tartottunk a későbbi célterület kiválasztása érdekében.

Sikeresen lezajlott a Somogy Természetvédelmi Szervezet Természetismereti és Vadásztábora Somogyfajszon. A programon idén 27 gyermek vett részt. Lapunkkal Balog István táborvezető osztotta meg a részleteket.

Megérkezett a várva várt lehűlés, hajnalra a meteorológiai előrejelzés esőt mondott, ami a tervezett indulásra meg is érkezett.

A mesterséges intelligencia – azaz az AI – egy ideje napi szinten szolgáltatja az újabbnál-újabb beszédtémákat. Idén a Twitch (videósók számára kialakított közösségi platform) új sztárja az „AI Jesus” lett, aki egy mesterséges intelligencia a megváltó képében, ráadásul 0-24-ben válaszolja meg a felhasználók mindenféle kérdéseit, a komolyakat és a komolytalanokat egyaránt.

A kimondottan meleg éjszaka után a hétfő hajnal a Borotai Vadásztársaság területén köszöntött, ahol is Kristán János hivatásos vadásszal indultunk hallgatózó körútra.

A Somogy Természetvédelmi Szervezet 1998-ban, Petesmalomban elsődlegesen madárvédelmi célokkal vásárolta meg a közel 100 hektáros fás-tavas területet, mely később – a vidrák érkezésével – vidraparadicsommá nőtte ki magát.

Az idei Országos Vadásznap a nyár egyik legmelegebb napján zajlott. A résztvevők így bizonyíthatták, hogy a vadász nem kényes fajta, hiszen mindenféle időjárási viszonyok között képesek mozdulni, ha a szenvedélyéről van szó.

A vasárnapi pirkadat a Nemesnádudvari Nimród Vadásztársaság területén köszöntött ránk, Farkas Bálint hivatásos vadásszal. Kísérőm kész tervvel fogadott, az előző esti tapasztalatai alapján jártuk végig a visszaváltásra alkalmas helyszíneket, a nappali pihenő helyekre vezető utak mentén.

Hű volt a nevéhez az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozó konferenciája.

Augusztus 26-án a SEFAG Zrt. egész napos erdei szórakoztató programokkal várta a család apraja-nagyját a zselici erdőben.

A szombati napon Szalczer Bálinttal, a Hajósi vadásztársaság elnökével „vallattuk” a területet. Reggel gyors szélirány ellenőrzés után a homoki területrészre, az úgynevezett Csetájba mentünk.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójáról lapunk szerzői is megemlékeznek, ezúttal Varga Csaba számol be személyes élményeiről.

A péntek hajnalt és estét Zilinszki Csabával, a Császártöltési Hubertusz Vadásztársaság hivatásos vadászával hallgatóztam végig a vadászterületükön.

Szent István napja után kezdődött a változás. Lassan sétált a Nyár, jobban mondva: vonult! Mint az utoljára, még egyszer hódítani akaró királynő.

A csütörtök hajnalt és estét a Sükösdi Kékhegy Vt. területén töltöttem, Kollár Csaba vadászmesterrel, reggeli cserkelésünk találkozási pontján gyorsan ellenőriztük a szélirányt, majd útra keltünk az úgynevezett csanádi homokra.

Sebzések kapcsán megfogalmazott tanácsok, adózási kérdések és némi művészettörténet is napirendre került Zalában.

Új sorozatot indítunk, amely a bőgés kezdeti pillanataitól egészen az első nagyobb bika terítékre kerüléséig mutatja be olvasóinknak a 303. Illancs-bugaci vadgazdálkodási tájegység jelenlegi hétköznapjait.

Nem tudok betelni ennek a vadászati módnak a szépségével, meghittségével. Mindazzal, amit a sötétből kikelő hajnalok, vagy a csillagtakaró alatt elpihenő erdőszéli utak, tisztások népével találkozva átélhet a jáger.

Egy kollégámtól hallottam a hírt: Japán a Csendes-óceánba ereszti a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizét. „Hogy mit csinál?” – csaptam az asztalra, majd rácuppantam a „guglira”. 

Amint vége az őzek üzekedésének, és a hajnalok időnként ismét ködbe borulnak, a fővadas vadászterületek szakemberei már az induló szarvasbőgésre készülődnek.

Nehezen indult az üzekedés, és nem hozott kiemelkedő bakot a Csongrádi Május 1. Vadásztársaságnak. Az idei év tapasztalatairól Meggyesi József vadászmester számol be a Nimród olvasóinak.

Nos, kedves vadászok, ki tud és hajlandó úgy cserkelni, mint a természetfotós, hogy meglegyen a vadászias lőtáv?

Múlt pénteken és szombaton Szatmárnémetiben, a Magyar Megmaradás Házában találkoztak a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége és a Szatmárnémeti és környéke vadászainak képviselői.

Az alábbi írás tavaly jelent meg, de egy korábbi, az ideihez hasonló nagyon csapadékos évben játszódik. Az őznász és a bőgés közötti pillanatnyi szünetben jó olvasni sokak szenvedélyétről, a tőkés récéről.

Az üzekedés végén mivel is emlékezhetnénk jobban Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójára, mint az alábbi írásával, amelyben röviden, de a tőle megszokott lenyűgöző stílusban írja le az európai őzről alkotott képét.

Csányi József, a Dorozsmai József Attila Vadásztársaság elnöke az első díjazott.

Cséplő József (1920-2012) nevét talán már ismerheti az irodalmi igényességet kedvelő vadász.

Erős bakok estek üzekedésben a Somogy vármegyei Tuskósi Vadász Egyesület területén. Nagy Máté, a közel 8500 hektáron gazdálkodó társaság kerületvezető vadásza osztotta meg a részleteket a Nimród Vadászújsággal.

Folytatva a sellyei „mintaterület” történéseit bemutató sorozatunkat, a főidény előtti aktualitásokról ejtünk pár szót.

Sikeresen lezajlott az Országos Jótékonysági Vadászat (OJV) alprogramjaként megrendezett III. Országos Jótékonysági Koronglövő Verseny első rendezvénye Debrecenben.

Összesen 12 rendbeli bűncselekmény miatt javasolnak vádemelést a bicskei rendőrök.

Ezek azok az élmények, amelyekért akkor is érdemes kimenni, ha végül eredmény nélkül tér haza a vadász.

A környezeti és technikai változások közepette kiemelten fontos ügyként kezeljük a magyar vadászati kultúra hagyományainak megőrzését. Az Éltető hagyományaink sorozatunk is erről szól, amelynek egy korai cikkét olvashatják.

Az újszülöttnek minden vicc új – szól a közmondás. Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából ezúttal egy olyan írását olvashatják, amelyet eddig már milliók élvezhettek, de lehet, hogy lesz, aki most találkozik vele először.

A Békés vármegyei Bartha Agrár Kft. szakembereinek tavaly és az idei évben is sikerült elhozni a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének területi előválogatójáról egy-egy ezüstérmet.

A hét elején felröppent a hír, hogy egy fővárosközeli erdőben mosómedvék telepedtek meg. A témához szervesen kapcsolódik a Nimród márciusi lapszámában megjelent cikk, amelyet ezen apropóból most itt is közlünk.

Nem érdemes félvállról venni a mosómedve hazai gyarapodását, mert a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha elér egy szintet az állomány, akkor már csak vért izzadva, rendkívüli erőfeszítésekkel lehet megfékezni a kártételét.

Még két hétig van rá lehetősége, hogy interjút készítsen Széchenyi Zsigmonddal és pályázzon a Sólyom-díjra! Aztán már csak Kittenberger Kálmán nevére kell feladnia a pályaművét… Nézzük a részleteket!

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág és a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához, valamint meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, és az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket.

Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben.

Egy brit parlamenti miniszter szerint a bankok megpróbálják „eltörölni a vidéket”. A kijelentésről azután cikkezett a nagymúltú The Telegraph, miután kiderült: számos lövészettel foglalkozó vállalkozás/klub számláit szüntették meg bankok, amelyeknek köze van a vadászathoz is.

A Középrigóci szálkásszőrű és simaszőrű tacskókennel nem csak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elismert, a kennel az évek során sok vadászt juttatott szép küllemű és jól dolgozó ebekhez.

Ma már az emberek többsége leginkább a természetfotósok és filmesek által szerez élményeket a környezetünk élővilágáról, nekik köszönhetően kezdenek el kirándulni, vagy más módon keresnek közvetlen kapcsolatot a természettel.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából ezúttal Békés Sándornak, lapunk főmunkatársának gondolatait osztjuk meg az olvasókkal. Írása Széchenyin keresztül érzékelteti a kultúra szerepét, fontosságát az életünkben.

Vadászok ezreivel fordul elő nap mint nap, hogy dolguk végeztével, fáradtan csak annyit válaszolnak az érdeklődésre: „nem volt semmi”. Pedig ez a „semmi” a leggyakrabban olyan színes és izgalmas, ahogy Szigeti Edit kollégánk itt leírja.

44 négyzetméteres, negyedik emeleti irodából költöztek el, ahol sem parkolni, sem tárolni nem lehetett szinte semmit, nem beszélve az egyéb feladataikról, amelyeket áldatlan körülmények között igyekeztek megvalósítani.

Augusztus első két hetében, néhány napot az Alföldön szoktam tekeregni, és cserkelni az üzekedésbe feledkezett őzekre.

A Csehbánya és Bakonybél között elterülő terület talán a Bakony legszebb vidéke. És talán Magyarország egyik legszebb vidéke is. A hegyek és völgyek, erdők és mezők kincsként őrzik, óvják az itt élő vadvilágot. Mindezt pedig a természetfotós mutatja meg nekünk.

Jurányi Anna újságíró, televíziós szerkesztőriporter küldte szerkesztőségünknek az alábbi személyes hangvételű beszámolót nagypapája testvérének, Jurán Vidornak a tiszteletére állított emléktábla kapcsán.

Tombol a nyár, itt az őzek üzekedésének ideje. Írunk az erdei bakokról, őzagancsokról, de ezzel együtt folytatódik a vitafórumunk és a sorozataink is.

A Nimród 1914. augusztus 1-én megjelent számában, Hubertus szerzői név alatt publikált írásban kaptak hasznos tanácsokat az üzekedésben őzbakra vadászni kívánó elődeink.

Pintér Norbert vadászíró, a Nimród állandó szerzője mondja el alább, hogy mi jutott eszébe Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója kapcsán. Sokunk érzését fogalmazza meg, a tőle megszokott magával ragadó stílusban.

Csak egy őzbak? Csak egy szerencsés találkozás és jó lövés? Nem bizony, ennél sokkal többről van szó, amely kiderül az alábbi olvasói levélből.

A nyárközepi sűrű teendők és a késő délutáni időpont ellenére megtelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei megyeháza szépséges díszterme, hogy az érdeklődő vadászok meghallgassák a színvonalas előadásokat.

A legszebb történeteket mindig az élet írja, jó példa erre az alábbi elbeszélés.

A szakértő szerint, a rövid- és hosszútávú tisztítás is kell a fegyvernek.

Az alábbi írást egy olvasónktól kaptuk, amelyet egy vadászkinológiai konferencia hatására fogalmazott meg. A tartalma gondolkodásra, értelmes beszélgetésre, vagy akár vitára ad alapot. A változtatás nélkül közölt írás nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőségünk álláspontját.

„Nézd, Apjuk, ott egy maci! De aranyos!!! Dobd oda neki a szendvicsedet, amíg eszi, megpróbálom megsimogatni. Ne félj már, tudom hogyan kell velük bánni!” (Medvetámadás előtti – elképzelt - beszélgetés.)

Tombol a nyár, itt a kánikula, ám az élet nem áll meg, zajlanak a vizsgák, a versenyek és a kutyáknak hasznos szerep jut a vadgazdálkodásban is. Fontos tehát a rendszeres, egész éven át tartó munka, mert később kellemetlen meglepetések érhetik a vadászembert az őszi-téli vadászidényben.

Amikor olvasunk, a saját hangunk szól a képzeletünkben, azzal meséljük el a más által írt történetet magunknak. Viszont miután meghallgattuk kedvenc írónk beszédét, onnantól már az ő hangja szól, ha újra kezünkbe vesszük valamely művét.

Gyermekkoromban sokat csodáltam Sir David Attenborough utazásait bemutató természetfilmeket. Főleg az északi égöv égbenyúló fenyvesei, hósapkában álló óriás hegyei és az érintetlenség ragadta meg figyelmemet.

Áprilisban tettük közzé lapunk természetfotósa, Fülöp Bálint által másodikként lencsevégre kapott parókás őzbak történetét. Sokat nem kellett várni ahhoz, hogy a harmadikról is számot tudjunk adni…

A Vásárosnaményban működő vadászati kiállítás rendkívül népszerűvé vált a családok és az intézményes gyerekprogramok számára. Lapunk munkatársa, Bodnár Zsolt a Természetismereti Centrum szervezőjenként mutatja be olvasóinknak, hogy mi vonzza ennyire az érdeklődők tömegeit.

Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús kerül ki évente, aminek közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel. 

Az elmúlt hét – s kifejezetten a mögöttünk lévő hétvége – úgy fog bevonulni a történelembe, mint az eddig valaha mért legmelegebb napok együttese. De vajon, hogy bírja ezt a viszontagságot a vadvilág?

A kapitális gímszarvasbikák földjén, Zala vármegyében már készülnek a vadásztársaságok a bőgésre.

Horváth Erzsébet természetfotó kiállítása Fonyódon.

Egy késő délutáni cserkelést terveztem, de felkészültem rá, hogy nem lesz túl mozgalmas fotós túrám. Nagyon meleg volt egész nap, és ilyenkor a vad csak késő este, sötétedés után mozdul ki a sűrű növényzettel védelmező nappali fekhelyéről.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Ha valaki, akkor pont Zilai János biztosan mindent megtett azért, hogy a vadászat eredménye ne a szerencsén múljon. Mégis, a szakmai és emberi tisztessége és szerénysége miatt fontosnak tartotta, hogy erről is meséljen nekünk.

A vadat a Szombathelyi Erdészet őriszentpéteri vadászkerületében Mihály Márton kapta lencsevégre, Mihály Zsolt hivatásos vadász kíséretében.

Az új kutya érkezése a családba mindig nagy felelősség, mert egy rossz döntés, és az ebre, ha marad is, csak egy kennelben eltöltött nehéz élet vár.

Az Európai Parlament július 12-én megszavazta a természet-helyreállítási rendelet tervezetét (Nature Restoration Law). 

Szombaton tettük közzé lapunk internetes közösségi oldalán, hogy 28 évvel ezelőtt, 1995. július 8-án hunyt el Gemenc volt vadgazdálkodási vezetője, aki Party István és Berek János árnyékában is tudott új és maradandó értékeket teremteni.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport egyik fő kutatási területe az Echinococcus multilocularis galandféreg faj járványtanának vizsgálata.

Július 14-én, a Thury-várban kerül sor a fotókiállítás második állomásának megnyitójára.

A 22 héten át zajló szavazás hamarosan véget ér, július 16-ig még várják a szavazatokat az Agrárminisztérium Facebook-oldalán.

Az apróvad vadászata nem lenne eredményes a gondos, áldozatos apróvadgazdálkodás nélkül. De hogyan kapcsolódik mindez a kutyázáshoz? És hogy kerülnek képbe a tacskók és terrierek egy címadó mondatba az apróvadas területek hivatásos vadászaival? Hiszen nekik vizsla kell és kész. Vagy nem (csak)?

Terepi bírálati tapasztalatok a hazai öt nagyvadfaj tekintetében.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

A kutya fekete retriever volt, és az egyiptomi isteneket árnyékával védelmező főistenről, Ámonról kapta a nevét. Lobogó füleivel, zászlós farkával, hosszan elnyúlva szinte úszott a levegőben, amikor sebzett nyúl vagy szárnyazott fácán után rohant.

Azon vadásztársaságoknál tapasztalták a pozitív fejleményt, ahol nagy hangsúlyt fektettek a vadgazdálkodás során a dúvadgyérítés mellett az élőhely-gazdálkodásra.

Július-augusztus már a bőgés előkészületeiről szól, de ragadozóteríték is készült a közelmúltban Sellyén.

Vadászat közben igen nagyot képes lendülni az ember fantáziája, különösen, ha hosszan várakozik.

Darabos Dávid vérebvezető, Somogy és alkalmanként Tolna, illetve Baranya vármegyékben űzi a sebzett vadat.

Mi a véleményed a hangtompítók esetleges engedélyezéséről? – kérdezte   nemrégiben vadásztársaságunk tagjaitól körlevélben, közvélemény-kutatási célból az elnökünk.

Ha valaki elhatározná, hogy felkeresi mindazokat a helyeket, ahol valamiféle emléket állítottak Széchenyi Zsigmondnak, bizony igen sokat kéne utaznia.

Júliusi lapszámunkban szó esik a GPS vadgazdálkodási, vadbiológiai alkalmazhatóságáról, emellett a folyamatos aktualitással bíró medve és farkas témája sem marad ki, ezúttal viszont kicsit más megközelítésben.

Ismét egy dunántúli helyszínen találkoztak a helyi vadászok a Nimród Vadászújság és az Országos Magyar Vadászkamara által szervezett rendezvényen.

Róma az örök város. Számtalanszor leírt és számtalanszor elhangzott szavak. Azt gondolhatnánk, hogy ezáltal már szépen lassan elcsépelődött, elértéktelenedett, de ne higgyük, mert nem így van.

Június 28-án zárult az OMVK Somogy Vármegyei Területi Szervezete által, immáron 10. alkalommal meghirdetett egyhetes Ragadozó Gyérítési Program. A teríték ünnepélyes átadására a SEFAG Zrt. Tókaji lőterén került sor.

Május elején érkezett a hír, hogy végleg bezár az Igaly Budaörsi Koronglőtér, amelyet az Igaly József Lövészklub Egyesület üzemeltetett.

A Horvát Erdészeti Egyesület idén 18. alkalommal rendezte meg a Bjelovari Fotószalon „Erdő az erdész szemével” című fotópályázatát, ami egy nemzetközi megmérettetés, az indulók a világ bármely részéről nevezhetnek.

A hazai erdők múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak nemrégiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE Eötvös József Kutatóközpont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete és az Országos Erdészeti Egyesület együttműködésével szervezett konferencián.

Kevésbé ismert, hogy egy tárgy is lehet történeti forrás. Formájából, anyagából, díszítéséből, valamint – ha adatolva kerül a gyűjteménybe – általa új ismeretekkel gazdagíthatjuk az adott korral kapcsolatos tudásunkat.

A vízimadarak etetésének mellőzésére szólítja fel a vízpart mellett tartózkodókat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az ugyanis nagy tömegben sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat.

Az árvizek és az aszályos időszakok kezelésére is alkalmas Tisza-Túr árapasztó tározót a tavalyi év októberében adták át a magyar-ukrán határ melletti Milotán.

Június 23-án tartotta az Országos Magyar Vadászkamara Fejér vármegyei Területi Szervezete az első Fejér Vadászakadémia elnevezésű rendezvényét, amelyen kerekasztal-beszélgetés keretében járták körbe a vadászat és vadgazdálkodás legfontosabb kérdéseit.

Vannak közöttünk olyanok, akik sokunkat meghazudtoló szorgalommal, hozzáértéssel, időt, energiát és anyagiakat áldozva járnak vadászatokra, vagy éppen felkészülnek rá, hivatalosan mégsem vadászok.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Amikor az 1971-es Vadászati Világkiállítás katalógusát lapozgatja az ember, a szervezőgárda tagjai között egy olyan szakember neve tűnik fel, aki korunk vadászati közéletének ismert alakja volt. Emellett vadászati témában íródott, több kiadást megért könyvei nagy népszerűségre tettek szert, és azokat a magyar vadászok még napjainkban is a könyvespolcok megbecsült helyén őrizgetik.

Aki a bakot megbecsüli, az a bikát is megérdemli.

Zajlanak továbbra is a munkák a sellyei „mintaterületen”.

Vadászok számára nyújtott szolgáltatásként és egyfajta múltidézésként indítja útjára a Nimród Vadászújság az apróhirdetés rovatát Vadászbazár néven.

Ismerik P-22-őt, a világ talán leghíresebb pumáját? Akit a National Geographic fotósa, Steve Winter örökített meg egy közismertté vált fotón, amelyen éjszaka látható úgy, hogy mögötte ki van világítva a világhírű Hollywood felirat?

Hajnali négykor már a Vértes lábánál szálltam ki a kocsiból a másfél órás út után, hogy az erdő-mező hajnali kipárolgásának illatát élvezzem.

Napjainkban közel hatvanhatezer vadász forgat puskát hazánkban, és csupán 1 százalék körüli azoknak az aránya, akik versenyszerűen űzik e nemes tudományt (Skeet, Trap, Compact Sporting).

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Miniszteri mandátuma utolsó napján, Tánczos Barna leköszönő romániai környezetvédelmi miniszter aláírta a közel félezer védett barnamedve elejtését engedélyező megelőzési kvótáról szóló miniszteri rendeletet.

Amíg a vadász azt a kétséget, tépelődést érzik, amit Bodnár Zsolt kollégánk az alábbi történetben megfogalmaz, addig tudhatja, hogy minden rendben van vele. Ha már nincs ilyen érzete, akkor…

Most megmutathatja, hogy mit tud, gondol és érez a híres vadászírónkról!

Néhány éve ki gondolta volna, hogy ilyen címmel jelenik meg cikk a sajtóban? Vadkamera-felvételek egyenesen Fehérgyarmatról, a legutóbbi medveészlelés helyszínéről.

A Nimród Vadászújság 2021-ben és idén is hírt adott arról, hogy – az élőhelyi adottságokhoz képest mindenképpen jelentős – kapitális őzbak került terítékre a Komárom-Esztergom vármegyei Csolnokon székelő vadásztársaságnál.

Rendhagyó beszámoló Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett somogyvári megemlékezésről.

Minap került a kezem ügyébe Szabolcs József „Apám és én száz éven át vadásztunk” című könyve (TerraPrint, 1995, Budapest) Ide-oda rakosgattam, mert mindig volt valami fontosabb, de nem hagyott nyugodni a gondolat: hogyan élhet tovább az apa szenvedélye a fiában?

Új vezetőt neveztek ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának (BfNP) élére Bende Zsolt személyében, miután a korábbi igazgató kormányzati szolgálati jogviszonya május elején megszűnt - tájékoztatta az MTI-t pénteken a nemzeti park.

Vannak 3-4 évtizede szolgálatot teljesítő vadőrök, akik azt mondják, hogy azt az érzést, amiről Orosz György kollégánk az alábbiakban ír, soha nem lehet megunni.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Miközben olvastam az alábbi írást, azon kaptam magam, hogy bizonyos részeknél visszafogtam a levegővételt, mint amikor a céltávcsőbe nézve várom a megfelelő pillanatot a lövésre.

A kormány elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása mellett.

Tizedik alkalommal találkoztak azok a hálás vadászok, akik az Országos Erdei Szalonka Monitoring Programnak köszönhetően, mintavételezés céljából gyakorolhatják még azt a szenvedélyt, amit szalonkavarázsként szoktak emlegetni.

Németországban már hosszú ideje nagy problémát jelentenek a farkasok, szinte az összes régióban – olvasható a kijelentés a Wild und Hund cikkében.

A lövésre nagy rohangálás, fújás-morgás kezdődik, majd egy ágroppanás a hátam mögül a gödörből, még egy hosszú – malachívó – morgás, aztán csend…

A kopókat a világ számos pontján, a legkülönfélébb területeken alkalmazzák, legyen szó a nagyvadfajok, az apróvadfajok, vagy akár a ragadozók vadászatáról.

Június első napjaiban zajlott Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak.

Az összesített eredmények alapján a Zalaerdő Zrt. erdésze, Jánosi Kristóf lett az idei „Az év erdésze” verseny győztese. A dobogó második fokára Szukhentrunk József, a TAEG Zrt. erdésze, a harmadikra pedig Tratnyek Tamás, a SEFAG Zrt. erdésze állhatott.

Július elsejétől szabadabb kezet kapnak a svájci vadászok a farkasok elejtésében a svájci kormány által pénteken bemutatott vadászati rendelet alapján.

Szombaton rendezték meg tizedik alkalommal a magyarországi vadászkürtösök megmérettetését     .

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority - EFSA) 2023-ban is európai szintű kampánnyal támogatja az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelmet.

Itt a nyár, s ezzel együtt a vadkárbecslés, vadkárelhárítás témaköre kerül fókuszba meglévő és újabb sorozataink mellett.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Férfiak három generációja, közös tragédia és a vadászat…

Közös ellenőrzés tartottak Veszprém vármegyében.

A Greenpeace öt országot érintő, 40 napos expedíciót indított a Kárpátok erdeinek védelméért, miután a környezetvédő szervezet 2022 őszén műholdas felvételek elemzésével óriási pusztítást tárt fel a határokon átívelő hegyvonulat erdeiben - közölte a Greenpeace Magyarország csütörtökön az MTI-vel.

Ezúttal egy példán keresztül vesszük számba, hogy milyen mértékű anyagi terhet jelenthet a vadkár elleni védekezés egy vadásztársaság életében.

Június 6-án megnyílik a Nimród 111 Fotókiállítás első állomása

A vadföldművelés a vadgazdálkodás sarkalatos pontja, hiszen a vadföldek nem csak táplálékot és búvóhelyet jelentenek a vad számára, hanem általuk hatékonyan csökkenthető a vadkár is, de nagyvadas területen a bőgésben is jelentős szerepe van az átgondolt vadföldművelésnek.

A rendezvénysorozat következő állomásának Pécs adott helyszínt.

Április és május a kukorica- és a napraforgó vetésének az időszaka, ilyenkor szoktak jelentős károkat és bosszúságot okozni a gazdáknak a fácánok, a galambok, illetve leginkább a varjak az éppen kelő növények magjainak kicsipkedésével. Megesik, hogy az egész állomány áldozatul esik a madaraknak.

Immár 7. alkalommal tartott gyereknapot Várpalotán a város önkormányzata, a Veszprém vármegyei vadászkamara, a vadászszövetség, a Bakonyerdő Zrt. és a VERGA Zrt. Ezen szervezetek összefogásának köszönhetően a programokat ingyen élvezhették a családok.

A városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden.

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

A vadkár problémája már-már a vadásztársadalom körmére ég, erre utal a bírósági gyakorlatban a kártérítési perek növekvő száma is.

Sokat köszönhetünk a mazochista természetfotósoknak. Például szemet gyönyörködtető, különleges képeket, hozzájuk pedig érdekes történeteket az élkészítésük módjáról.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

A Pest vármegyei Kóhalma Vadásztársaság területén, az ABZ Drone Kft. szakemberei tartottak dróntesztet, amellyel azt akarták kipróbálni, hogy az eszközeik mennyire alkalmasak megtalálni a magas növényzetben elfektetett gidákat.

Mindegy, hogy hiszünk benne vagy sem, az élet szolgál ilyen történetekkel, amelyeket nem kell direkt módon feldolgoznunk, csak hagyjuk, hogy valahol a helyükre kerüljenek bennünk.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatokat gyűjt ahhoz, hogy változzanak a jogszabályok.

A képek magukért beszélnek, a hozzájuk kapcsolódó történet pedig az életről szól, amelyben vannak idilli, fájdalmas és szomorú pillanatok is.

A hét elején volt a biodiverzitás napja, és úgy vélem, a vadászok megérdemlik, hogy a jeles nap kicsit róluk is szóljon.

60 éve hunyt el a „Nimród szent embere”, Sólyom

Egy hivatás, egy életmód szimbóluma ez az írás, amely rengeteg fáradsággal és felelősséggel jár, mégis sokan irigylik.

A zalai vadászkutyás élet felvirágzásának kezdeti lépéseiről számol be lapunknak a vármegyei kamara kiniológiai szakbizottságának tagja. Abban bíznak, hogy ha megteremtik a lehetőséget, akkor a vadászkutyások élnek majd vele.

A Tanulmányi Erőgazdaság Zrt. 2023. május 15-én, hétfőn, hagyományteremtő módon vadgazdálkodási szimpóziumot és továbbképzést szervezett az erdőgazdaság vadgazdálkodási ágazatában dolgozó kollegáinak.

Itt a nyár! A feltöltődésre sokan választják a Somogy vármegyei erdőket. A Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. legújabb kisfilmjében arra buzdítja a fiatalokat és családjaikat, hogy kikapcsolódás közben is felelősségteljesen viselkedjenek, vigyázzanak a természetre.

A természetfotós a képeivel érvel, hogy miért kell megóvni a természetes élőhelyeinket, a növény- és állatvilágunk sokszínűségét. Fotóik nélkül sokkal kevesebbet érnének a cikkek, tanulmányok és előadások elmondott, vagy leírt szavai.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Nagyszüleimnek igen szokatlan volt az új bácsbokodi otthonuk, hiányzott a megszokott, nagyobb család. Ezt megelőzően Bácsalmáson, egy házban laktak a lányukkal, vejükkel és akkor még az első, egyetlen unokájukkal, velem.

Több indoka lehet a vadgazdának arra, hogy komolyan foglalkozzon vadföldműveléssel. De mibe kerül mindez?

Ha a mezőgazdák és a vadgazdák kapcsolata kerül szóba, akkor sokaknak a „konfliktus” kifejezés jut eszébe. De vajon tényleg így van-e ez? Ha igen, mi az oka, és lehet-e rajta változtatni? Olyan vadászok véleményét kérdeztük, akik egyben mezőgazdasági termelők is.

Siheder gímbikák esete a nyugalom megzavarására alkalmas vaddisznócsaláddal.

Több értékes őzbak is terítékre került az elmúlt időszakban a hódmezővásárhelyi Előre Vadásztársaság területén, ezért most kicsit „pihentetik” az állományt.

Az Országos Erdészeti Egyesület Baranya Vármegyei Helyi Csoportja és a Mecsekerdő Zrt. szervezésében május 11-én tartották meg az Év Erdésze verseny területi válogatóját.

A Magyar Véreb Egylet és a Gemenc Zrt. május 13-án rendezte meg a II. Zilai János Emlékversenyt Karapancsán. A Nimród Vadászújságot Flaisz Szilárd vezetőbíró tájékoztatta a részletekről.

Plank Csaba – lapunk online felületein is többször publikált – természetfotós rendszeresen tart ismeretterjesztő, szemléletformáló előadásokat szerte az országban. Ezzel kapcsolatos élményeiről és tapasztalatairól kérdeztük.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Pintér Norbert alábbi sorait olvasva látjuk magunk előtt a tavasszal éledező természetet, halljuk a hangjait, érezzük az illatait.

Több mint harminc medvét tartanak nyilván a vadásztársaságok Marosvásárhely metropoliszövezetében.

Több éves kihagyás után, az idei évben ismételten megrendezésre került az Év Erdésze Verseny területi előválogatója a SEFAG Zrt.-nél. A Társaság 8 erdészetétől két-két erdész kolléga érkezett, hogy megmérettesse magát, s szakmai tudását.

Valaha megbecsült, törvény által védett vadászkutya volt a magyar agár, majd majdnem eltűnt, de sikerült megmenteni, és ma már újra lehet vele vadászni. Az Országos Agarász Egyesület (OAE) magas szakmai színvonalon és céltudatosan igekszik megtalálni a helyét a hazai vadgazdálkodásban.

Alig több mint száz nap múlva kezdődik Magyarország történetének legnagyobb sportrendezvénye, a szabadtéri atlétikai világbajnokság. A rendezvény szervezői kiemelten kezelik a fenntarthatósági kérdéseket, ezért együttműködésben a Pilisi Parkerdővel, több ezer fát ültetnek Budapest erdőiben.

Ez az intelem az idény elején megfontolandó, még az olyan kedvező élőhelyeken is, mint a Dél-Alföld, de a bizakodás sem ördögtől való dolog, pláne, ha van alapja.

1883. május 10-én tárta ki vadaskertjének kapuit gróf Forgách Károly, és száz muflon először élvezhette az „európai szabadságot”.

Gyümölcsfákat telepített területén a vad számára a nagykanizsai Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság.

Május 19–21-ig Gödöllőn, a Királyi Kastélyban rendezik meg a IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivált.

Szerte a világon romlik a természeti értékek állapota, mennyiségük rohamosan csökken, így a vadon valójában már nem mindenhol az érintetlen, egészséges ökoszisztémát jelenti. Egy új skót központban ezt igyekeznek helyrehozni.

Az erdész szakma nem egy kapkodós műfaj, a művelői hosszú évtizedekre tervezik meg a feladataikat. Ezért nehéz egy laikusnak elképzelni, ahogy ezek a megfontolt, gyakran 100 éves távlatokban gondolkodó szakemberek versenyre kelnek egymással.

Olyan, mint egy festmény valamelyik vadászkastélyunk faláról az a fotó, amit Orosz György kollégánknak sikerült készítenie, miközben a nem létező reumáját kezelte a csalánosban.

Bodnár Zsolt kollégánktól már megszokott könyvajánló, a vele járó morális útravalóval.

Széchenyi Zsigmond, a neves vadász-író, vadászati ikon születésének 125. évfordulója tiszteletére május 23-án 14 órai kezdettel Somogyváron teljes délutáni programot szerveznek.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Ismerik a mondókát miszerint: ez elment vadászni, ez megmentette, ez hazavitte, ez megvizsgálta és átadta, és ez az icike-picike 1%-os kampányban hasznosította? Nem! Pedig tanulságos!

Május 14-én rendezik meg a II. Zilai János Emlékversenyt Felgyőn, a Jerring Lőtéren.

Vadászatra jogosultakat kérdeztünk a vadkárról.

Nem tartozik a legnemesebb vadászati módok közé, sokan nem is sorolják a vadászat kategóriájába, hanem inkább vadgazdálkodási kényszerként emlegetik. Szerintük, a vadkár megelőzésére kiülő vadász olyan, mint egy csősz, aki védi a mezőgazdasági területet.

Annak idején – négy-öt éve – az afrikai sertéspestis (ASP) közeledtével sokak szájából (főleg az anyagiasabb szekciótól, na meg a mezőgazdászoktól) elhangzott, hogy: „...nem baj, ha kipusztul a disznó; legalább nem lesz vadkár!”

Befejeződött az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújítása.

Orosz György vadfotós kollégánk ezúttal sem okoz csalódást, amikor egy tavaszi élményét osztja meg velünk.

A Nimród Vadászújság 2023-ban ismét kiírja a Sólyom-díjat, amely nevét a 111. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Csodálatos dolog a fénykép, a múlt egy-egy pillanatát megörökítő dokumentum: úgy, mint ez a fotó is: amikor készült, nyilvánvalóan nem lehetett tudni, hogy az utolsó lesz…

A szemetelés és a szeméttüzek okozta károk mérséklése érdekében közösen lép fel a Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. A cél: a környezettudatos gondolkodás és a társadalmi felelősség hangsúlyozása.

A Pilisi Parkerdő április 25-én tartotta meg hagyományos éves erdészversenyét.

2023. április 21. és 23. között került megrendezésre, működésének 20. évfordulója alkalmából, a „Muzsikál az Erdő” rendezvénysorozat első alkalma.

Legújabb lapszámunkban folytatjuk sorozatainkat, valamint lesz szó vadtakarmányozási módszerekről, a vadföldeken végzendő teendőkről és az áprilisban elsők között esett őzbakok közül is bemutatunk néhányat.

Nagy Máté vérebvezető, Negró nevű bajor hegyi vérebével az idei Göcsej Kupa győztese, amit márciusban, a Nagykapornakon megrendezett XI. CACT Nehezített és Kölyök Vércsapa Versenyen ért el.

Húsvét hétfő volt, gyönyörű napsütés. A “fényrögzítő erdei munkás” mintha elrendezte volna az égiekkel a tökéletes vadfotós időt – Szőke Viktória mesél legújabb fotózási élményeiről.

Milyen jogi lehetőségeink, vagy korlátjaink vannak arra, ha vadlegelőink vagy vadföldjeink területét a villanypászták igénybevételével kívánjuk növelni?

A Gemenc Zrt. 130 darab madárodú telepítésével küzd a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival és más károsításokkal szemben.

Az OMVK Tolna vármegyei Területei Szervezete és annak Sportlövő Szakbizottsága az alábbi két lövészeti programot hirdette meg.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Már sötétben, ahogy a búzavetés melletti füves szegélyen botorkálok a szűrt holdfényben, egy mély disznótúrásba lépek, amelyben majdnem hasra esem.

Ezúttal a megszokottaktól eltérően nem a hónap utolsó, hanem utolsóelőtti csütörtökén, április 20-án rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Nógrád vármegyei Területi Szervezete és a Nimród Vadászújság a Nimród Fórum névre hallgató szakmai rendezvénysorozat következő állomását. A helyszín Balassagyarmat volt, ahol a városháza díszterme az előző állomásokon megszokott miliőt biztosította.

Minden vadászterületen fontos a földhasználókkal kiépített kapcsolatrendszer, amely az élőhelyfejlesztés korlátait is gyakran megszabja.

Talajmegújító, a biodiverzitásra nagyobb hangsúlyt fektető mezőgazdasággal lényegesen több apróvad is lehetne a vadászterületeken.

Április 20-án 18 órakor veszi kezdetét a vadgazdálkodás és a vadászat lokális témáit, aktualitásait tárgyaló programsorozat következő állomása Nógrád vármegyében, Balassagyarmaton.

A Ráckevei Vadásztársaság kezelésében álló, zártkertekkel, erdőfoltokkal tarkított 4600 hektáros terület több mint 30 százalékos erdősültséggel bír és jelentős része a Duna árterében helyezkedik el.

A településfásítási program is mutatja, hogy a kormány számára fontos a teremtett környezet védelme - mondta Menczer Tamás, a térség országgyűlési képviselője kedden, Zsámbékon, ahol az országos program keretében fákat ültettek.

Cikkünk alanya Dao, aki vadászkutyafajták keverékeként, mentőkutyás múlttal most a természetvédelem szolgálatában áll.

Magunk mögött hagytuk a húsvétot. Így vagy úgy, de mindenki megünnepelte a maga lelki igényének megfelelően a tavasz, az éledés-ébredés kezdetét.

Amikor a Nimród tudósítója Gőbölös Péternek, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatójának a köszöntőjét hallgatta A klímaváltozás állategészségügyi hatása a nagyvadgazdálkodásban című konferencián, még nem gondolta, hogy hazafelé tartva Semmelweis Ignác jut majd eszébe.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

„(…) Osztopánban mégis leszálltam – igaz, csak négy év múlva nyáron-, talán 1917-ben, amikor Fajszra igyekeztem, bár a vonat óriási késéssel és esti sötétben érkezett meg erre az állomásra. Ez még nem lett volna baj, mert a lovak majd csak hazatalálnak… de a lovak el sem indultak, mert nagybátyámhoz küldött táviratom meg sem érkezett.”

Az őzbakok gyakorta megdobogtatják a vadász és a vadfotós szívét is. Hogy ne lenne ez hatványozottan igaz akkor, ha épp egy parókás bakról van szó. Lapunk fotósának, Fülöp Bálintnak is két évébe „tellett”, hogy megörökíthesse ezt a különleges vadat.

A vadgazdálkodó sok fontos információt le tud szűrni a hullajtott agancsokból, feltéve, ha azok eljutnak hozzá.

Három év kihagyás után, március 26-án, 14. alkalommal rendezett vércsapa versenyt a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub.

A Zala vármegyében élő Szabó Győző és kutyája, „Sárréti-Portyázó Derű”, hívónevén Dejó immáron másodszor nyerte meg a KEFAG Zrt. kelebiai vadászterületén megrendezett nehezített vércsapa versenyt.

Egy álmos reggel a principálisommal kocsiztunk hazafelé. Miután már mindent megbeszéltünk, hallgattunk és bóbiskoltunk.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

A szalonkamonitoring-programban való részvétel lehetőséget teremt a részvevő vadászoknak arra, hogy az egyik legnehezebb és legélvezetesebb hagyományunknak hódoljanak. Varga Csaba alábbi írása a Szajkók című könyvében jelent meg, és azt az időt idézi fel, amikor még minden vadásznak lehetősége volt erre.

Közeleg az őzbak vadászati idényének kezdete, egyebek mellett erről is beszélt a Nimród Vadászújságnak Rigó Ferenc, a Bács-Kiskun vármegyei homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke.

A vérebvezetők értékmentő tevékenysége óriási jelentőséggel bír a vadászatra jogosultak számára, és a sebzett vad szenvedéstől való megváltása is a vadász kötelessége.

Minden nyelv folyamatosan változik. Ez tény. De vajon mi a helyzet a szűkebb rétegekkel, például a vadásznyelvvel? Hagyományokon alapuló szabályok léteznek, de a mindennapok során használt, beszélt nyelv egyre jobban teret nyer írásban is. Jó-e ez nekünk?

Március utolsó napján díjátadó ünnepséget tartottak a Somogy vármegyei Gyótapusztán, a Gyótai Vadásztársaság vadászházának nagytermében.

Új cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy egy egész éven át nyomon kövessük egy vadászterület életét, minél részletesebben bemutatva azt, ami rajta történik. Bemutatkozásként a terület és környezetének természeti és vadgazdálkodási adottságait vesszük górcső alá.

Április 3-án, 11 órakor, az Agrárminisztérium Kupolatermében tartotta sajtótájékoztatóját a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ).

„Ahol a pénz válik a vadászat egyetlen hajtórugójává – ott baj van. Onnét S.O.S.-t jelez valamelyik vadállat. Számtalan példa bizonyítja ennek igazságát.” Gróf Széchenyi Zsigmond

Elérkezett az április. A vadászterületen zöldellő szőnyegként terül el a vegetáció, tarka virágok színezik meg az amúgy monoton színt.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Ma olyan emberek napját ünnepeljük, amilyenek azon visszatérő hozzászólóink is, akik büszkén felvállalják, hogy alapszintű természetismereti tudás hiányában ítélnek el minket, vadászokat. Éljen április 1-je!

A két dunántúli helyszín után ezúttal a borsodi vármegyeszékhelyen gyűltek össze a vadgazdák, vadászok és egyéb érdeklődők a helyi témákat érintő konferenciára.

A SEFAG Zrt. is csatlakozott az Aktív Magyarország által indított „Tavaszi nagytakarítás” elnevezésű programhoz, amelynek keretében közel 2 tonna szeméttől szabadították meg a kaposvári parkerdőket.

Április közepére kizöldül a határ, és a vadászember figyelme – mondhatni szabályszerűen – az őzek, őzbakok felé fordul. Ennek apropóján e havi lapszámunkban a téma köré csoportosítottuk hagyományos és új rovatainkat, cikksorozatainkat is.

Március 30-án 18 órakor veszi kezdetét a vadgazdálkodás és a vadászat lokális témáit, aktualitásait tárgyaló programsorozat következő állomása Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolcon.

Beszélgetés Szőke Viktória természetfotóssal

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) idén 5. alkalommal rendezte meg az „Évadnyitó agarászat, hagyományőrző vadászati napot és szakmai konferenciát” a Zala vármegyei Mihályfán.

Erről és sok más fontos kérdésről is szó esett az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezetének második alkalommal, saját székházukban megtartott kutyás szakmai konferenciáján, március 25-én.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Valamire felébredtem... Kiáltott valaki?

A fanyelű, szikázóan fényes felületű fenőacélon táncolni kezdett a kopott, de amúgy mindig borotvaéles, szarvasagancs markolatú vadászkés.

Mi történik, ha egy prérifarkast farkassal kombinálunk? Nos, természetesen egy coywolfot kapunk!

Mea culpa! Azaz, elismerem, „vétkeztünk”, átcsúszott a szűrőn egy nálunk nem megszokott hirdetés.

Március első felében, hosszan tartó betegség után meghalt dr. Bodnár József, az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi alelnöke, a vadászkamara Baranya megyei Területi Szervezetének volt elnöke. Békés Sándor kollégánk Imádkoznak a fák című könyvében olvasható írásával emlékezünk rá.

A főváros erdeinek kétharmadát, Budapest zöld infrastruktúrájának 3600 hektárnyi elemét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú tervet készít a városi erdők átfogó, szisztematikus kezelésére.

A Silva Network konferenciáján a kommunikáció kerül a fókuszba.

Állandó jellegű emlékkiállítás nyílt március 18-án, a siklósi várban, dr. Horváth Béla (1912–1998) trófeagyűjteményéből és tárgyi hagyatékából.

Vadásznak és természetfotósnak egyaránt elfacsarodik a szíve az illegális agancsozók által űzött vad látványától. Erről számol be Orosz György kollégánk.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Hogy miképpen alakul majd egy lesvadászat úgy, hogy négyen ülünk a leskosárban? Erre a kérdésre szinte már kislányaim megszületése óta kerestem a választ.

Eredményes napokat tudhat maga mögött Kovács Sándor, a Zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság tagja. A vadászember kitartása meghozta a gyümölcsét, elmondása szerint nem ritkán még a hajnal is kint éri az erdőn.

Kinek, mi számít kincsnek? Az elhivatott vadásznak biztosan az egy olyan könyv, amelyből tanulhat és hasznát látja a mindennapok cserkelései, megfigyelései során. Nézzük, mit talált Bodnár Zsolt kollégánk!

Az aranysakál állománynövekedésének problémája a vadgazdálkodási, a természetvédelmi és az állattenyésztési szakembereket egyaránt érinti, így sokszor a tudományos kutatókkal együtt, közös erővel próbálnak hasznos információkhoz jutni a fajt illetően.

Valamelyik reggel egy darabka papírt találtam az asztalomon: „Tegnap este két szalonkátt láttam.”

A mesterséges intelligencia felhasználásával új típusú vadkamerát fejlesztett ki egy holland cég, mellyel hatékonyabban lehet fellépni az orvvadászattal és a vadkárral szemben is.

Kiadós, egész napos cserkelésre indultam azon az októberi napon, de az élet átírta a terveimet és az elkészült képeket látva, utólag ezt nem is bántam.

Sikeres év áll a főváros környékének leglátogatottabb természetismereti bemutatóhelye, a több mint negyvenéves Budakeszi Vadaspark mögött.

Február végén ragadtam klaviatúrát, hogy megörökítsem az utókor számára I. Béla, a magyarázkodó vaddisznó sztoriját. Akkori predesztinációm szerint a sertevad szintén a Fekete Sereghez tartozó tagjairól írtam lehetséges utódok kapcsán. Tévedtem.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Megelőző emlékiratomban Tomi, a rövidszőrű magyar vizsla családtaggá válásának történetét már olvashatták (lásd: Tomi). Alább a folytatást ajánlom figyelmükbe.

Segítse a Nimród Vadászújság szerkesztőségének munkáját a cikkben található kérdőív kitöltésével!

Az alábbi rövid bemutató is példázza, hogy a vadászat miként termékenyíti meg a képzőművészetet, ezáltal évtizedeken keresztül örömet okozva az alkotónak és a műveit szerető közönségnek.

Albert Krisztián ismételten megvédte Európa-bajnoki címét a 13. Nyílt Európai Taxidermia Bajnokságon, a 33. Die Hohe Jagd & Fischerei kiállításon, Salzburgban. A fiatal preparátorral hazatérése után beszélgettünk.

Reggel 5:50-kor már egy repceföldön, a művelőút mély nyomvájatában hasaltam. A növények még csak 25-30 centiméter magasak lehettek, mert az előttem fekvő őzek feje még félig kilátszott a zöld levéltengerből. 

2022. december 31-én, életének 68. évében hunyt el Vajda János fotóművész, kinek neve nem csak a Nimród Fotóklub és a Nimród Vadászújság, hanem a teljes magyar és egyetemes fotográfia elválaszthatatlan része.

Hétfő délután, az Újpesti Kulturális Központban nyílt meg a Nimród Fotóklub Találkozás a természettel - 2023 című kiállítása.

A Békés vármegye északi részén, apróvadas területen gazdálkodó Dévaványa Vadásztársaság bevételeinek egyharmada a mezei nyúl, illetve a fácán értékesítéséből származik, a társaság évente 3000-4000 fácánt nevel.

Górcső alatt Gajgonyai Drótos Vadász Alíz, hívónevén Panni, lapunk márciusi „címlapsztárja”, Hinkó Miklós vadőr „nyugdíjazott” drótszőrű német vizslája.

Március első napjaiban jólesik visszatekinteni az elmúlt vadászév utolsó mozzanataira. Ezt az élményt élhetjük át Varga Csaba munkatársunkkal, aki a tőle megszokott módon varázsol minket a téli erdőbe.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Március lévén, mi más lehetne lapunkban is a középpontban, mint az erdők királynője és az oculi hangulat. Szakmai és irodalmi írásaink is a téma köré csoportosulnak, de folytatjuk régi és új sorozatainkat is.

1973. március 3-án jött létre a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény.

A dámszarvas európai állománya az ötszörösére nőtt az utóbbi évtizedekben, míg az állomány növekedésének lassítása vagy megakadályozása érdekében az elejtések száma a hatszorosára növekedtek, de ez eddig korántsem volt elegendő a célok eléréséhez.

A vadász szíve izgatottan várja február végét. Főleg akkor, ha nincs igazi tél; olyan, mintha november fogságában maradt volna az idő és csak egy kevés hóval emlékezhettünk a fehérbe öltözött erdő, mező valóságára.