Országos Magyar Vadászkamara (OMVK)Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV)

Természetvédelem

A „színes” egerészölyv

Magyarország leggyakoribb ragadozó madara az egerészölyv. Tollazatának azonban meglepően sokféle változata ismert, olyan színezetek is, melyek még a sokat látott madarászokat is meglephetik.

Az egerészölyv az egész évet hazánkban tölti, nemcsak költ nálunk. Télen az állomány jelentősen felszaporodik, ugyanis az északi térségből is érkeznek hozzánk áttelelő példányok. Ahogy a kerecsensólyom, úgy az egerészölyv esetében is megfigyelhető az alkalmazkodás az élőhely adottságainak változásához, azaz a hegy- és dombvidékről sík vidéki környezetre költözött. Itt rendszerint fasorokban, kisebb facsoportokban, elhagyott tanyák melletti fákon költ.
Alapvetően az egerészölyv tollruhájában a sötétbarna szín dominál. Feje, nyaka, háta sötét- és világosbarnán mintázott, hasa pedig világosbarna és vajszínű. Ez az átlagos színezet, mely az egerészölyvek mintegy 60-70 százalékára jellemző. Vannak azonban ettől eltérő, jóval világosabb (vajszínű, világosbarna) és sötétebb (mint az
étcsokoládé) példányok is. Ám csak színezetben láthatók a különbségek, mintázatban (sávozott farok, világosabb has stb.) többé-kevésbé megegyeznek.
Az egerészölyv ínséges időben is talál magának táplálékot. Gyakran láthatjuk őket, amint a nyomvonalas létesítmények (vasutak, országutak) melletti fákon, villanyoszlopokon üldögélve lesnek a zsákmányra. Ez a ragadozó madarunk azért olyan sikeres és elterjedt, mert alkalmazkodó: nem csupán a saját maga által elejtett
zsákmányt fogyasztja el, hanem az elhullott állatok tetemét is elfogyasztja.

Forrás: Kmnp

Fotó: Wikipédia

 

<< Vissza a cikkekhez

Aktuális lapszámaink

Ne maradjon le az érdekességekről!

Megrendelem