Országos Magyar Vadászkamara (OMVK)Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV)

Hírek

Az apróvadas szimpózium most már vadásztársadalmi felelősség is

A Cargill Takarmány Zrt., a Tolnagro Zrt. és a Perjési és Társa Kft. által közösen rendezett szakmai napon az eddigi legmagasabb létszám, 170 fő vett rész március 3-án a hódmezővásárhelyi Kentaur Panzióban.

A tudományos és gyakorlati előadók szerencsés párosítása ismételten egy magas színvonalú, egész napos előadássorozatot eredményezett. A napot három témakör köré soroltuk: 

  •  Madárnevelés és az ezekhez szükséges alapok
  •  Takarmányozási kérdések
  •  Kihelyezés utáni tennivalók és a vadásztatás

Az előadások sorát a rendezvény egyik szervezője, Perjési Nándor, a Perjési és Társa Kft. ügyvezetője nyitotta, aki a 0-4 hetes-, majd a 4-8 hetes fácánok elhelyezési, nevelési, kérdéseit boncolgatta. Kiemelte a homogén, jó genetikájú állományból történő beszerzést, valamint a nevelőhelyek leterheltségének folyamatos vizsgálatát és annak kezelését. Dr. Gál János, az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikus- és Vadegészségügyi Tanszékének tanszékvezető állatorvosa a napos fácánok egészségtanáról és a betegségek megelőzéséről, tüneteiről tartott látványos bemutatót. Az előadó kiemelt fontosságúnak tartja az alapvető higiéniai előírások betartását, és a folyamatos, jó minőségű alom, takarmány és kiegészítők helyes alkalmazását a motivált dolgozók mellett.

A második blokkban Fernye Csaba egyetemi PhD hallgató a rossz takarmányozás és a toxinok madarakra történő hatásait mutatta be. A téma igencsak aktuális, hiszen világszerte nagy problémákat okoz a takarmányok gomba eredetű méreganyagokból adódó szennyezettsége. A szennyezett takarmányok a madarakban szervi elfajulásokat okozhatnak, amelyek sokáig észrevétlenül sorvasszák a fácánt. Pálla András, a Cargill Takarmány Zrt. képviseletében a Purina fácántápok összetételéről és hatásairól tartott bemutatót. A Purina fácánprogramban kiemelt fontosságú a jó alapanyag, a megfelelő fehérje és aminosavtartalom, valamint az életkornak megfelelően beállított nyomelemek mennyisége.

A harmadik blokkban Farkas Tibor, a solti Vécsey Vadásztársaság hivatásos vadásza rengeteg érdekes történettel és újszerű módszerek bemutatásával a csapdázás rejtelmeibe kalauzolta az érdeklődőket. Társaságuk 16 600 hektáron gazdálkodik, ahol 13 létrás-, 14 Larsen-, 16 hattyúnyak-, 11 „conibear”- (eredetileg mosómedvére kifejlesztett testszorítócsapda), 10 kábeles visszatartó-, 20 úgynevezett mancsfogó- és 4 dobozos csapdát működtetnek jelenleg, az ezekkel kapcsolatos gazdag tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. Haas Béla, A VADEX Zrt. vadászati ágazatvezetője cégük élőhely-fejlesztési, madármegtartási stratégiáját ismertette egy színes előadás keretében. A vadásztatási szokások bemutatása során kiemelte, hogy a 180 hektáros belsőbárándi erdőben folyó intenzív gazdálkodással és precízen levezetett 9-10 hajtással egy vadásznapon akár 1000-1500 darabos terítéket is tudnak biztosítani. Makó Endre a Hód-Mező VE elnöke előadásában a magas szintű vadásztatási tapasztalatokat és ezek előkészületeit tárta a nyilvánosság elé, valamint kiemelte a nevelési területeken az ennek megfelelő kultúrnövényzet alkalmazását. 

Reméljük, hogy a következő években újra és újra meg tudjuk rendezni a szakmai napot, hiszen ilyen nagyságrendű és színvonalú rendezvényből egyre kevesebb van az országban. Az apróvad pedig sajnos nincs a fókuszban. Az érdeklődés egyre nagyobb, úgy érezzük, hogy a jelenlegi formát már újra kell gondolnunk, hogy folyamatosan tudjuk emelni a színvonalat. Az apróvad ennél sokkal több figyelmet igényel, reméljük, ezzel a szakmai nappal már magasabb szintekre is eljuthatunk.

Köszönjük az érdeklődőknek, találkozunk jövőre is az év elején, keressék rendezvényünket!

<< Vissza a cikkekhez

Aktuális lapszámaink

Ne maradjon le az érdekességekről!

Megrendelem