Országos Magyar Vadászkamara (OMVK)Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV)

Vadászélmény, terítéken

Gerlékre lesve

Augusztus 15-ével elkezdődött a balkáni gerle idénye. Nagy örömömre a lepsényi vadásztársak meghívtak egy társas gerlevadászatra, melyet a Real Hunting szervezett. Azt olvastam, hogy Lepsény rendkívül gazdag gerlebirodalom, és azt hallottam, hogy roppant hangulatos eseményeknek ad otthont ez a balatoni, kis település.

Természetesen köszönettel elfogadtam a meghívást, és 24-én elsőként érkeztem az eligazítás helyszínére, ahol izgatottam fel-alá járkálva kémleltem az eget. A többiek is hamar összegyűltek. Összeölelkeztem az ajkai ismerőseimmel, kezet ráztam Nagy Viktor vesszőkészítő barátommal, gyorsan átbeszéltük a napi programot, majd kiautóztunk a területre.

Hatalmas, végtelen napraforgómezők terpeszkedtek, nyúltak el a tájon, ameddig a szem ellátott.

Előkerültek a puskák, vigyázzba vágták magukat a kutyák, és vártunk. Sokat, nagyon sokat vártunk. Órákon át, figyelmesen forgolódtak a vadászok, mire az első gerlék megjelentek. Hátulról közelítették meg a napraforgótáblákat, és békésen csipegettek, biztos távolságban. 

A vezetékeken is jó néhányat láttam. A legszívesebben közelebb léptem volna, és lelőttem volna egyet a csúzlimmal, ahogy Angliában szoktam a mókust; de persze tisztában vagyok vele, hogy Magyarországon egyelőre a csúzli nem engedélyezett. Pedig közelről egy 10 mm-es acélgolyó csodákra képes.

Úgy 11 óra magasságában a hátunk mögül is kezdtek berepülni a madarak. Ekkor szót kértek a puskák, és lehulltak az első szárnyasok! A kutyák lelkesen vetették magukat a kukoricásba vagy a napraforgó közé, és apportírozták a zsákmányt.

Érdekes volt látni, hogy a lövések zaja a távolban csipegető madarakat nem riasztotta el. Ezek később felénk vették az irányt. Ekkor ejtettem el az első gerlémet.

Tudom, apróvadra nem szokás töretet tenni, de számomra egy ilyen pici madár is van olyan értékes, mint egy nagyvad. Egyébként egy bockot használtam, de mindig csak a felső csövét töltöttem meg. Egy madárra mindig csak egy lövést adok le. Valahogy úgy érzem, hogy így igazán fair.

Egészen délig, a tíz vadász alig fél tucat gerlét lőtt. Egy picit visszavonultunk, ebédeltünk, beszélgettünk. Mindig nagy élmény a tapasztaltabb vadásztársak történeteit hallgatni. Bátorító, ahogy saját hibáikon nevetni tudnak. Ez segít tanulni és elfogadni, hogy sokszor szó szerint nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy szeretnénk.

Egy órára mindenki visszatért a maga helyére. Varga Krisztián, a vadászat főszervezője a fejét csóválva próbálta megfejteni, hol maradnak a madarak. „A gerléknek nem szóltál, hogy ma lesz a vadászat?” – viccelődtem. Ez már ugyanis csak ilyen. Krisztián azt javasolta, hogy látogassunk meg egy másik táblát, hátha oda szoktak át a madarak. De alig fejezte be a mondatot, kezdtek minden irányból berepülni a gerlék. 

Az ügyes, tapasztalt puskások pedig igen sokat el is találtak. Nem volt könnyű dolga a kutyáknak. Hatalmas hőség volt, de mégis kitartóan kerestek, és találtak is.

Nekem is sikerült további négy balkáni gerlét zsákmányolnom.

Egészséges, szép madarak. A Real Hunting 15 óráig hirdette meg a gerlevadászatot, de mivel látták, hogy rettentő jó hangulat alakult ki a vadászok között, egészen négyig engedték, hogy hódoljunk ennek az ősi szenvedélynek.

Eredményes vadászat volt. A terítéken végül 74 balkáni gerlének adhattuk meg a tiszteletet. 

A korábbi írásaimban már említettem, nekem rendkívül fontos, hogy elkészíthessem, megehessem az elejtett vadat, legyen az gerle vagy kígyó (lásd: amerikai vadászatom). Ezért elhoztam az 5 madaramat, alaposan megtisztítottam, és köménymagos, piros paprikás bundában, olajon, lassú tűzön sütöttem meg őket. A feleségem és én is jóllaktunk.

 

Szeretném megköszönni minden vadásztársnak a jó hangulatot, a közös vadászatot, no és persze Andreának és Krisztiánnak, a Real Hunting csapatának a remek szervezést. Hatalmas élmény volt. Hálásan köszönöm!

Vadászüdvözlettel:

Nagyfügedi Gergely

www.csuzli.com

<< Vissza a cikkekhez

Aktuális lapszámaink

Ne maradjon le az érdekességekről!

Megrendelem