A májusi hajnalban benne van a tavasz minden édes illata, a természet ébredő zsongása és a zöld színnek valamennyi létező árnyalata.

A vadállomány nagyságának pontos felmérése, és változásának nyomon követése mindig is a vadgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása volt.

A szóró és a vele kapcsolatos szakmai kérdések az én szememben egy nagyon képlékeny és érzékeny témának számítanak.

Nem tudom én, miért, de a mi falunkban az Úrnapját jobban megtartották, mint a pünkösdi ünnepeket.

A májusi eső aranyat ér – tartja a mondás, ami dédapáink, ükapáink megfigyelései alapján helytálló is volt, de én már évekre visszamenőleg sem emlékszem rá, hogy oly mennyiségű eső esett volna a nevezett hónapban, ami elegendőnek bizonyulna.

Volt idő, amikor Európa-majmolásunk tetőpontján minden, ami csak idegen volt, előkelőnek számított nálunk, amikor minden külföldit előkelő idegennek tituláltunk, ha még úgy nem volt is előkelő.

A szálloda a Kraszna-folyó partján fekszik, közel ahhoz a ponthoz, ahol a vízfolyás a Tiszába torkollik.

Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát.

A sakál hazánk egyik legsikeresebb ragadozója. Mára túlságosan is sikeressé vált, ahol megjelenik, ott a prédafajainak állománya hamar csökkenni kezd.

Mennyi legyen az annyi, avagy gondolatok az optimális vadlétszám kapcsán.

Mindenképpen indokolt és javasolt is, az olyan additív anyagok kijuttatása, amelyek a vadállomány egészségének megőrzésében és a parazitamentesítésében játszanak szerepet.

Már sötétben, ahogy a búzavetés melletti füves szegélyen botorkálok a szűrt holdfényben, egy mély disznótúrásba lépek, amelyben majdnem hasra esem.

Ugye, mit keres egyáltalában egy kis gimnazista egy vadászati szaklap hasábjain?

Viszonylag gyorsan megérkezett az alkonyat, de a szél nem úgy táncolt, ahogyan mi szerettük volna.

Május 9-én Karapancsa volt a központja a negyedik Zilai János Nehezített Vércsapa Versenynek.

A májusi erdő idén szokatlan arcát mutatta: a megszokott tavaszi zsongás helyett fojtogató csend és porszáraz levegő ült a fák között.

Egy héttel ezelőtt jelent meg arról egy cikkem, hogy mit vigyünk magunkkal a nyári vadkárelhárító vadászatokra.

Régi vízforrások újjáélesztése, amire a civil sajtó is felfigyelt.

Madárszótól hangos májusi reggel volt, amikor megvéreztem a töretet...

Már a postán volt Új feladatok című cikkem, — a kárpátaljai vadászat dolgáról beszélek benne — amikor hirtelen kétségem támadt.

Százéves lett a legnagyobb hatású természetfilmes.

Ismerjük meg az optimális belövési távolságot.

Ez a cikk most kifejezetten azon kezdő vadászoknak szól, akiknek meg sem száradt még a tinta vadonatúj vadászjegyükön, és akik leginkább most egész éjszaka a vetések mellett vigyázzák a holnap kenyerét.

Boros Zoltán festő- és grafikus művésszel, lapunk illusztrátorával ezúttal egy különleges, 3 dimenziós felületre festett alkotásáról beszélgettünk.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő túzokok közül már egyre több kakas hagyja abba a dürgést, a tojók pedig megkezdik a kotlást.

Tippek és trükkök a toportyánok vadászatával kapcsolatosan.

Aztán egyszer csak ott ültem már a lesen.

Jó szomszédok voltak. A nevüket nem merem kiírni, mert halálra keresnének érte, ha még úgy lehigították is a tűnő évek sűrű vérüket.

Ezen a magától nőtt, csalitos erdőrészen, szakadékos domboldalon egy öreg vadcseresznyefa uralkodott,

Egyhetes nyári kalandra várják a 8-12 éves gyerekeket a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolába.