Szinte napra pontosan 10 éve kezdődött az a konferenciasorozat az Állatorvostudományi Egyetemen, amely a hazai vadbiológiai, vadegészségügyi és vadgazdálkodási témáknak ad teret és amelynek dr. Gyurcsó Adrienn, az egyetem továbbképzési igazgatója a szervezője. Itt rendszeresen találkoznak állatorvosok, vadgazdálkodási szakemberek, kutató vadbiológusok, rendészeti szakemberek és mint most is, humán orvosok szintén adnak elő, ha a téma indokolja. A tanácskozások kiemelt fontosságát mutatja a védnökök hosszú sora, kezdve dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és dr. Kovács Zoltán államtitkárral, a Nimród Vadászújság főszerkesztőjével, valamint Nagy István agrárminiszterrel és dr. Simicskó István volt miniszterrel, frakcióvezetővel, folytatva a vadászkamara elnökével, a Nébih elnökével és az országos főállatorvossal, a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága tiszteletbeli elnökével bezárólag. Korábban pedig a rendőrség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői is a támogatók között voltak, ha az aktuális esemény tematikája ezt megkívánta.
A házigazda szerepét betöltő prof. dr. Sótonyi Péter rektor köszöntőjében elmondta, hogy ez a rendezvénysorozat korunk legégetőbb kérdéseire próbál reflektálni, válaszokat keresni, mindezt úgy, hogy a különböző területek szakértőit és képviselőit összehozza, tárgyalóasztalhoz ülteti. Céljuk, hogy a természetvédelem megmaradjon a tudomány és a vele foglalkozó szakmák körében, ne kerüljön át a laikus, hozzá nem értő civilek kezdeményezéseinek terepére, ahol olyan fontos szakmák, hivatások ellen uszítanak, mint a vadászat. Éppen ezért hozták létre az egyetemen az állatvédelmi jogi elemző központot, hogy a téma az ő kezükbe legyen, ne pedig azokéban, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi a valódi állatvédelem. Hiszen a természet- és állatvédelem egyik legnagyobb zászlóvivői a vadászok és vadgazdálkodók. A rektor kiemelte, hogy mindezt az ifjúság felé a megfelelő módon kell kommunikálni, mert őket sajnos nagyon könnyű az aberrációk és devianciák felé terelni, így kiemelt feladat a fiatalságot megtartani a normális, tudományos alapú megközelítés terepén. Kijelentette, hogy nem szeretne oda eljutni, hogy ne lehessen vadászkutyát vagy hátaslovat tartani az ilyen irányzatok miatt. Álláspontja szerint olyan állatvédelmi intézkedéseket kell hozni, amelyek nem teszik tönkre a magyar gazdákat és a hagyományos vidéki életmódot.
Kovács Zoltán államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője felszólalásában elmondta, hogy a lapnál 5 éve elkezdett munka, a világkiállítás és az azóta eltelt időszak bizonyította, hogy az ilyen tanácskozások, eszmecserék viszik előre a természetvédelem, vadászat és vadgazdálkodás közös ügyeit.
- Korábban talán sokan áltatták magukat azzal, hogy egy olyan rendezvény, mint a vadászati világkiállítás olyan áttörést jelent, amely megoldást nyújt mindenre, de mi, akik készültünk rá, akik megvalósítottuk és az azóta eltelt időben is végezzük a dolgunkat, tudtuk, hogy nem egy áttörés, hanem a folyamatos párbeszéd a vadgazdálkodáshoz, vadegészségügyhöz és természetvédelemhez értő szakemberek között az, ami megoldásokat eredményez – fogalmazott a főszerkesztő.
Majd azzal folytatta, hogy még idehaza is felmerülnek például a vadkár kérdésében átmeneti viták, amelyeket pragmatikus módon kell megbeszélni, nem pedig társadalmi konfliktust generálni belőle. Nem beszélve az Európai Unió ideológiai alapon megfogalmazott úgynevezett zöldítési programjáról, amely szerencsére elbukni látszik, mert a belga elnökség a gazdák nyomására mindent megtesz, hogy lekerüljön a napirendről, de be kell látnunk, hogy ez az ügy is felvet fontos kérdéseket, amelyekre válaszokat kell keresnünk abban a hangnemben és szemléletben, ahogy a magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek és a tudományos és felsőoktatási intézmények teszik.
Az előadások körbejárták a hazai állatjárványügy főbb területeit, a pusztán vadállományban terjedő, a háziállatokra átterjedő fertőzések és a zoonózis, azaz az emberre is veszélyes betegségek témaköreit. Több előadásban volt szó az afrikai sertéspestisről, a veszettségről és a madárinfluenzáról, valamint a humán alveoláris echinococcosis, azaz a rókáról emberre terjedő, galandféreg lárvája által okozott megbetegedésről, amely akár halálos kimenetelű is lehet.
Az afrikai sertéspestis kapcsán három előadást is meghallgattak a résztvevők, így megszólalt dr. Leboczky Tibor, a Szlovák Vadászkamara és Vadászszövetség elnöke, dr. Buzgó József, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoportjának tagja, valamint dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke. Utóbbi méltatta a hazai vadászok és vadgazdálkodási szakemberek erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák a fertőzés átterjedését a házisertés-állományra, amelyben a most délről fenyegető veszély esetében rajtuk kívül a határkerítésnek is fontos szerepe van. Úgy fogalmazott, hogy szerencsére áll a kerítés és reméli, hogy még sokáig állni is fog. Az előadása végén beszélt még a veszettségről, amely újra egyre több pozitív esetet produkál hazánkban az Ukrajnából érkező, fertőzött vadon élő állatok miatt. A szlovák és magyar szakemberek pedig azokról az eljárásokról beszéltek, amelyeket kénytelenek voltak elsajátítani ahhoz, hogy megfékezzék a fertőzést, ezzel megóvják a házisertés-állományt és a nemzetgazdaságot a beláthatatlan mértékű károktól.
A vadállomány tudományos megfigyelési módszerei kapcsán adott elő professzor dr. Faragó Sándor akadémikus, aki a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének több évtizeden át tartó monitoring programjait ismertette.
Dr. Dezsényi Balázs, a Semmelweis Egyetem adjunktusának humán alveoláris echinococcosis témában tartott előadása, amely a fertőzés megelőzéséről és gyógyításáról szólt, még véget sem tért, már hatással volt a hallgatóságra.