A kerecsensólyom (Falco cherrug) lett az év madara 2024-ben – tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A faj másodjára nyerte el a kitüntető címet.
Az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka hazánkban fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya.
A nagytestű ragadozómadár világállományának mintegy 5 százaléka él Európában. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra specializálódott, de képes kisebb, egértermetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában, klasszikus sólyomként viselkedve gond nélkül zsákmányol – főként seregély és galambméretű – repülő madarakat. Fészket nem épít, évente egyszer költ fészekmaradványokban, sziklafalak párkányain, vagy fás élőhelyek üres fészkeiben, nagyrészük pedig telepített „örök” élettartamú alumínium költőládákban.
A hír kapcsán Prágay István, a Magyar Solymászatért Alapítvány elnöke – egyetértésben a kuratórium tagjaival – megkeresésünkre így nyilatkozott: 1979-ben volt első alkalommal az Év madara közönségszavazás. Azóta két alkalommal, 2000-ben valamit 2024-ben lett ennek nyertese a kerecsensólyom. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az MME tevőlegesen is részt vesz – emelte ki a szakember, és hozzátette: a héja (Accipiter gentilis) és a karvaly (Accipiter nisus) még egyetlen alkalommal sem lett eme megtisztelő cím birtokosa.
A Solymászat, mint élő emberi örökség hungarikum. A Magyar Értéktárba történő bekerülése után 2013.01.31-én a Hungarikumok Gyűjteményébe is érdemesnek találták felvenni.
– A magyar solymászok évek óta nem kaptak lehetőséget arra, hogy a hungarikummá nyilvánításkor leírtakban is szereplő, és arra a kormányzat részéről garanciát vállaló jogokkal éljenek (természetből történő madárbeszerzés), sőt ezt a szerzett jogot a hazai természetvédelem hathatós asszisztálásával törvényileg meg is szüntették, a héja, valamint a karvaly hazai állományának drámai csökkenésére való hivatkozással – tette hozzá az alapítvány elnöke.
– Bár örülünk, hogy immár második alkalommal lett ez az ősi solymászmadár a befutó, de különösen figyelemre méltó, egyúttal sajnálatos, hogy a fent említett másik két ragadozómadár faj természetes állományának csökkenése az internetes szavazók ingerküszöbét nem érte el, illetve megjegyzendő, hogy a világ minden országában solymászatra engedélyezett a kerecsensólyom zárttéri tenyésztett egyedeinek használata, kivéve Magyarországon – hangsúlyozta Prágay István, aki így zárta sorait: a solymászat mestersége örök: a múltból él, illeszkedik a jelenhez, s a hagyományokból szerzett tudás alapján bővíti a jövőt.