A Békés vármegyei Bartha Agrár Kft. szakembereinek tavaly és az idei évben is sikerült elhozni a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének területi előválogatójáról egy-egy ezüstérmet.
Ráadásul a két dobogós helyezett nem pusztán munkatársak, az életben is egy párt alkotnak. Bartha Attila vadgazdálkodási ágazatvezetőként, Bartha-Török Tünde pedig - besegítve a hivatásos vadászi feladatokba is - vadgazdálkodási szakügyintézőként tevékenykedik. Hivatásuknak tekintik a vadászatot és nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos szakmai fejlődésre. Erre jó alkalom volt a verseny válogatója is, melyen idén is mindketten elindultak. Az elmúlt két évben, Békés vármegyében „Bartha” állt a dobogó II. fokán, érdemes hát velük közelebbről is megismerkedni.
Hadd kezdjem azzal, hogy mi sosem vetélkedünk egymással, inkább kart karöltve küzdünk a közös céljainkért. Így volt ez a versenyen és így van ez az életben is – szögezi le a beszélgetés elején Tünde. A Hivatásos Vadászok Versenyén is inkább baráti hangulat uralkodott, mint az egymás legyőzésének vágya és ez nem csak ránk volt igaz, hanem általánosságban a verseny egészére vonatkozóan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem vettük komolyan a megmérettetést. Készültünk rá, hisz mégis csak egy jó alkalom arra, hogy újra elővegyük a tankönyveket és olyan ismereteket is felfrissítsük, ami a napi rutinból kimarad. Emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a baráti, szakmai kapcsolatokat ápoljuk, ezért tavaly, mikor Preszner Sándor tájegységi fővadász azzal keresett meg minket, hogy vegyünk részt a programon, mindketten örömmel mondunk rá igent. Biztosak voltunk benne, hogy nem okoz majd feszültséget kettőnk között, mindketten őszintén drukkoltunk a másiknak, így „győzzön a jobbik” alapon indultunk neki az egésznek.
Együtt végeztük a szakiskolákat és együtt ugrottunk a mély vízbe, mikor 2017-ben megkaptuk a vadászati jogosultságot a területre. Nem okoz gondot, hogy közösen dolgozunk, mert megosztjuk a feladatokat, kiegészítjük motiváljuk és támogatjuk egymást – veszi át a szót Bartha Attila. Tavaly, mikor én álltam a dobogó második fokán és Tünde a 4. helyen végzett, együtt örült velem.
Ez így van, de már akkor elhatároztam, hogy jövőre én is dobogós leszek! Sokat készültem, Attila meg is mosolyogta néha, mennyire komolyan veszem, de mindig biztatott – veti közbe Tünde, akinek nem csak a hivatásában, hanem egy hároméves kislány édesanyjaként, családanyaként is helyt kell állnia a mindennapokban.
Nagyon büszke vagyok Tündére, megérdemelten nyerte el a második helyet és egyáltalán nem bánt, hogy én ezúttal a középmezőnyben végeztem. Itt jegyzem meg, nagyon jó mentorunk volt, az évek során rengeteget tanultunk Fekete Attila hivatásos vadásztól, aki 25 éve van a pályán és az iskolában megszerzett elméleti tudásunk mellé nagyon sok gyakorlati ismeretre tettünk szert általa, emellett édesapám, Bartha Sándor - a terület létrehozója - is sokszor egyengette utunkat a pályánk során – teszi hozzá Attila.
Az életben is ilyen jól működik a közös munka, nem okoz konfliktusokat a hétköznapokban? – adódik a kérdés. Nem, mert megosztjuk a feladatokat és ki-ki marad a maga térfelén. Én szakmai irányítóként meghatározom az irányokat és ebben Tündének is komoly szerep jut. Lassan beérni látszik az az áldozatos munka, melyet az elmúlt években belefektettünk a terület működtetésébe, annak ellenére, hogy vadászati jogosultságunk nem tekint nagy múltra vissza. Látszanak mind az élőhely fejlesztési törekvések, mind a rendészeti feladatellátás eredményei, büszkék vagyunk a mezei nyúl hasznosítás jó terítékadataira, mely évről-évre egyre nő, tavaly 800 egyed került terítékre és most úgy vélem, ez a szám valahol 800-1000 példány között stabilan tartható a jövőben – magyarázza a szakember.
Tündének a szakügyintézői teendők mellett a vadászatokon is kulcsszerep jut. - Az apróvad vadászatokon mindig részt veszek a kutyáimmal. Jelenleg 6 vizslánk van – közülük a 6 éves Bodza és a 2 éves Málna már remekül dolgoznak -, és 2 foxink. A kutyákkal utánkeresést is végzünk, - 3 eb utánkereső VAV-vizsgával is rendelkezik -, pár napja például egy őzbakot segítettünk terítékre hozni. Az alapképzést én biztosítom az ebeknek, Attila pedig a bevadásztatásban vesz részt. Mindig is szerettem a kutyákat, többgenerációs vadászcsaládból származom, nagyapámmal sokat jártam hajtásokra és gyakran én vezettem a vizslákat. Nagyon sokat tanultam autodidakta módon, de a gyakorlatnál nincs jobb tanítómester és ha megakadok, elismert kutyás szakemberek segítségét kérem.
Tünde munkája nélkülözhetetlen, hiszen apróvadas terület révén nekünk a vadászatokon elengedhetetlen társ a kutya – veszi át a szót újra Attila. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt, Békés vármegyében még nagyon jó és aktív kutyásélet van. Nálunk még megvan az a réteg, akik komolyan űzik a kutyázás mesterségét és valóban értenek is hozzá. Az apróvadvadászatok mennyisége és minősége miatt mára kiszelektálódott egy olyan komoly kutyás csapat, akikre mindig számíthatunk és megbízhatóan, profi módon végzik a dolgukat. Megköveteljük, hogy a vadászatokon résztvevő ebek a törvényi előírásoknak megfelelően rendelkezzenek VAV-vizsgával, és ez a vendégvadászok kutyáira is igaz. A képzett, fegyelmezett kutyákkal öröm dolgozni és általuk tudjuk garantálni, hogy vendégeink azt kapják, amiért eljöttek hozzánk: minőségi apróvad vadászatot. Nálunk ezeken az eseményeken mindig van legalább annyi kutyás, mint amennyi vadász. Itt még van becsülete a vadászkutyának – folytatja Attila -, hisz tudjuk, nélkülük egy apróvadvadászaton a nyúlteríték kb. egyharmada elveszne, ennek megfelelő megbecsülésben részesülnek az ebek.
A jövőben ezért még nagyobb hangsúlyt kap a kutya – veszi át a szót Tünde -, hiszen júniusban alakult meg a saját drótos magyar vizsla kennelem, a Kőszigeti Vadász kennel. A tenyészet alapját képezi az egyéves Menta (Paptagi kennel - Kis Gábor) és a most 12 hetes Igaz (Zabosfai kennel - Braun Balázs). A kiválasztásnál fontos szempont volt a vadászati alkalmazhatóságuk, azaz kitétel volt, hogy dolgozó ősöktől származzanak és követhető eredményeik legyenek, emellett szép küllemmel is rendelkezzenek. Nekünk itt a mezei nyúl vadászatokon hosszúlábú, magas, erős testfelépítésű kutyákra van szükségünk, ezt is szem előtt tartottuk a kiskutyák kiválasztásakor. Célunk a jövőben a jól dolgozó, kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű és szép küllemű vadászkutyák tenyésztése a magunk és mások örömére.