A hód bizonyos területeken komoly természet- és árvízvédelmi, valamint mező- és erdősgazdálkodási veszélyt jelent.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) illetékességi területén az eurázsiai hód folyamatosan növekvő állománya károkat okoz, ezért egyre sürgetőbb kérdés a károk megelőzése érdekében, a hatályos jogszabályokkal is összhangban álló megoldások megtalálása.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal illetékes osztálya természetvédelmi engedélyt adott az ÉDUVIZIG részére a kezelésében álló, vízügyi szempontból fontos helyszíneken az eurázsiai hód vízkárelhárítási célú gyérítésére, maximum 25 példányig. A kiadott engedély alapján, az eurázsiai hód (Castor fiber) 2023. október elsejétől egészen 2024. március 31-ig, vízkárelhárítás céljából, golyós és sörétes lőfegyverrel elejthető, csapdázással befogható az engedélyben meghatározott vízfolyások, ill. ár- és belvízvédelmi szakaszok mentén. A gyérítést kizárólag az illetékes vadászterület vadászatra jogosultja végezheti az ÉDUVIZIG, mint engedélyes hozzájárulásával, az engedélyben foglaltak, a vadászati és etikai szabályok, valamint a hatályos vadászati törvény maradéktalan betartásával.
Az engedélyben foglaltakkal kapcsolatban az ÉDUVIZIG Tatai Szakaszmérnöksége, a DINPI természetvédelmi őrkerületének vezetőjével, Bátky Gellérttel közösen egyeztetést hívott össze a gyérítésben érdekelt vadásztársaságok részére. Az október 24-én tartott megbeszélésen a természetvédelmi engedély előírásai és a résztvevőkben felmerült kérdések és észrevételek megválaszolása történt.
A megbeszélésen elhangzott, hogy három területen veszélyeztet a hódkolóniák túlszaporodása. A hódok kártétele elsősorban műszaki-biztonsági szempontból fontos, hiszen ásott üregeik jelentős károkat okozhatnak az árvízvédelmi töltésekben, az egyéb védelmi célú depóniákon, vagy a parti sávok megközelítő útjaiban. A vízfolyásokon épített gátjaik elöntéssel, ill. elmocsarasítással fenyegetik a környező területeket, akadályozva a fenntartási munkálatokat is. Erdőgazdálkodási megközelítésben a vizek mellett lévő erdők értékes faállományainak pusztulása, míg a mezőgazdasági területeken folyó termelés biztonsága kerül veszélybe.
Továbbá az is felmerült, hogy a tavalyi vadászati évben – az előző időszakra kiadott engedély alapján – mindösszesen egy hód került terítékre a fent említett területen, így a megbeszélés célja részben az volt, hogy a most októbertől, a DINPI által meghatározott maximum 25 egyed elejtéséhez a vadászatra jogosultak milyen mértékben tudnak hozzájárulni.
A környékbeli vadásztársaságok nyitottan álltak hozzá az ember – vadvilág konfliktus mérséklésében felmerült feladataikhoz, valamint fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a faj élőhelylétrehozó és átalakító képessége miatt sem kerülhet ki a természetvédelem fókuszából.