Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai vizsgálják, milyen hatásuk van az inváziós emlősöknek a hazai őshonos állatfajokra. Talajra és bokrokra épített műfészkeket és fára szerelt odúkat helyeztek ki, fácántojásokkal és vadkamerákkal vizsgálták a fészekrablókat. A képeken gyakran jelentek meg mosómedvék - közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
A mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak. A közlemény idézte Katona Krisztiánt, a MATE egyetemi docensét, a kutatás szakmai vezetőjét, aki azt emelte ki, hogy a mosómedvék viszonylag gyorsan szaporodnak, egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet.
Európa számos országában megtelepedett már ez a faj, és növekvő állományuk számtalan nehezen kezelhető problémát okoz. Azt feltételezik, hogy Magyarországon valószínűleg fogságból szökött egyedek telepedtek meg a főváros szomszédságában és kezdtek el szaporodni. Amennyiben az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.
A kutatók szerint csak néhány tucat egyed élhet jelenleg Magyarországon és mivel jellemzően éjjel aktívabbak, ezért nem valószínű, hogy bárki találkozik velük. Ha ez mégis megtörténne, akkor azt ajánlják a szakemberek: ne közelítsék meg őket, mert haraphatnak és fertőzéseket terjeszthetnek.
A teljes projektről részletes információk elérhetők a https://invaziobiologia.hu/ címen.
A mosómedve hazánkban egész évben vadászható vadfaj. Az elejtett mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
A Nimród Vadászújság 2022. évi augusztusi lapszámában közölte Galambos László és Őrhalmi Csaba cikkét a mosómedve hazai előfordulása és általános jellemzői kapcsán. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy mind a vadászható vadfajok, mind a védett állatok tekintetében jelentős veszélyt jelent a mosómedve elszaporodása, mert számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek nehezítik a vadászatát, illetve a számára megkönnyítik a zsákmányszerzést. Ilyen például, hogy éjszaka magányosan vadászik, jelentős (40-50 km) otthonterületen mozog, időnként akár hónapokra is eltűnik az észlelési helyről, kiválóan mászik fára. Továbbá hosszú a párzási időszaka (február-június) és 3-8 utóddal szaporítja az állományt.
Szerk.