Rabi Attila vérebvezető közreműködésével az idényben ez idáig hat bika került terítékre, ezek mindegyike Zala vármegyében.
„A hat eredményes utánkeresés mellett két alkalommal nem jártunk sikerrel. A szeptemberi meleg nagyon megnehezíti a dolgunkat, gyakrabban kell megállni az ebbel pihenni, többször kell megitatni és további nehézséget okoz az erdő száraz talaja, a porban ugyanis nem sokáig maradnak meg a nyomok. Szerencsére vannak az erdőben dagonyák, így le lehet hűteni a kutyát a hőségben, ami ilyenkor életet ment.
A terítékre került agancsosok között a legkisebb trófeatömeggel egy 5 kilogramm körüli bika rendelkezik, a legnagyobb pedig egy 12 kilogramm feletti bika volt.
A legutóbbi munkánk alkalmával egy 8-9 kilogramm trófeatömegű koros bikát segítettünk elejteni. Esti sebzést követően a vadőrrel reggel indultunk a magas láblövött bika nyomába. A rálövés helyén vért nem találtunk, de Beni (8,5 éves, hannoveri véreb kan) szépen felvette a csapát. Egy helyen elbizonytalanodott, nagy volt ugyanis a természetes vadmozgás, tarvadak keltek fel bikával, de Beni nem ment utánuk, visszatért a csapára. Csakhamar végre a közeli gyertyánosban vért is találtunk. Kb. 800 méter vezetékmunkát követően a kutya egy fenyvesben sebágyból keltette a bikát. Hajszára engedtem Benit és 1 kilométer után állította a vadat. Ekkor már a vadőr kutyája is becsatlakozott, ám amikor észrevett minket a bika, megint nekiiramodott. Ezután már nem sokat ment, pár száz méteren belül a vadőrnek sikerült terítékre hoznia. Beninek ez volt a 342. eredményes munkája” - foglalta össze az idény eddigi tapasztalatait Rabi Attila.
