A két dunántúli helyszín után ezúttal a borsodi vármegyeszékhelyen gyűltek össze a vadgazdák, vadászok és egyéb érdeklődők a helyi témákat érintő konferenciára.
Március 30-án, közel száz fő érdeklődő részvételével zajlott az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Területi Szervezete és a Nimród Vadászújság közös rendezvénye. A miskolci Vármegyeháza díszterme eleve rendkívül impozáns és hangulatos miliőt kölcsönzött az eseménynek, a továbbiakban pedig a messzemenőkig felkészült előadók és tartalmas prezentációik, valamint ifj. Bóta István természetfotó kiállítása emelték azt est fényét.
A Bükki Kürtösök által elfújt Üdvözlés szignált követően Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese, a rendezvény házigazdája elsőként Bánné dr. Gál Boglárkát, A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Közgyűlés elnökét szólította a pulpitushoz. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a vármegye gazdaságában kiemelt szerepet tölt be a vadgazdálkodás és vele a vadászati turizmus, amelyet az is szemléltet, hogy a vármegyében négy vadgazdálkodási tájegység is megtalálható, amelyek közül a bükki az országban a legnagyobb területű.
Következőként a Fórum helyi szervezője, az OMVK Borsod-Abaúj Zemplén vármegyei Területi Szervezetének elnöke, Nagy András köszöntette az egybegyűlteket. Köszönetét fejezte ki Bánné dr. Gál Boglárkának, amiért a helyszínt biztosította, továbbá a Nimród Vadászújság szerkesztőségének a kezdeményezésért, hogy helyi problémákra helyi szakemberek, a helyi viszonyoknak megfelelő információkkal, megoldásokkal szolgáljanak.
Első előadóként dr. PhD. Molnár László, a Kassai Állatorvostudományi Egyetem egzotikus és vadonélő állatok tanszékének vezetője tartott előadást a nagyragadozók és az ember konfliktusa a Kárpát-medencében címmel. A szakember kifejtette, hogy a három nagyragadozó, a barnamedve, a farkas és a hiúz kapcsán komplett védelmi monitoring programot dolgoztak ki Szlovákiában az autópálya-építések kapcsán, amely keretében e fajok vadgazdálkodásra gyakorolt hatását is vizsgálták. A farkas kapcsán megjegyezte, hogy a kutyaféle állományának expanziója – amely révén Magyarországra is átterjedt – az állattenyésztésnek jelentős károkat okoz, az előadó megállapítása szerint az állattartók a hegyi legelőket már nem kívánják hasznosítani a farkasok miatt, a villanypásztorok pedig nem jelentenek számukra visszatartó erőt. A tanszékvezető a medve kapcsán megjegyezte, hogy a klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a populáció szaporodási képességére, példaként említette, hogy már négy bocsot vezető anyamedvét figyelt meg a Tátrában, amelyek a kukoricatermelés északabbra tolódása révén jelentős mennyiségű energiadús táplálékhoz jutnak hozzá. Komoly problémát idéz elő az egyedszám-növekedés, amely a gyakori lakott területi megjelenésben, illetve vad–gépjármű ütközésekben nyilvánul meg. Részletesen bemutatta és ismertette a kutatásaik során a medvék befogásához alkalmazott csapdát és módszereket – a befogott medvéket nyakörvekkel látták el, az általuk küldött GPS telemetria adatokkal figyelték a medvék aktivitását. Megállapítása szerint rendkívül nehéz egy-egy állat territóriumát meghatározni az óriási mozgási aktivitásuk miatt. Bemutatott eseteken szemléltette, hogy egy egyed több száz kilométernyi utat is meg tud tenni, ugyanakkor párzási időszakban egy futballpályányi területen is eltöltenek akár két hetet is. A hiúz kapcsán a szakember az őzgazdálkodásra kifejtett hatását emelte ki, mint negatívum. A rejtőzködő életmódot folytató ragadozónak a predációjából is látszik, hogy nagymértékben megnőtt az egyedszáma, az őz eltűnt azokon a területeken, ahol nyomait észlelték. Összegzése szerint a nagyragadozók kapcsán meghozott intézkedések eddig nem váltották be a hozzá fűzött reményeket Szlovákiában, és a továbbiakban sincs erre kilátás.
Jogsértések a vadászat ösvényein járva című előadásával dr. Molnár Tamás rendőralezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Rendőrfőkapitányság főkapitányi titkárságvezetője folytatta. A „pályát átlátó” hatósági személyként és vadászként tanulságos előadásában ismertette az alapvető törvényi tényállásokat, melyek törvénysértés esetén, főleg az orvvadászat kapcsán felmerülhetnek. Kitért az orvvadászat 2013-as külön tényállásként való bevezetésére. Ez utóbbi bűncselekmény felderítési sikeressége kapcsán kifejtette, hogy nagy a látencia, kevés elkövetés jut a hatóság tudomására, 2013 óta megközelítőleg száz esetet regisztráltak hivatalosan. A látencia okai között megemlítette a vadászterület kismértékű látogatottságát, nehéz megközelíthetőségét, vagy éppen a könnyű elrejtőzés lehetőségét, de ide tartozó indok a vadászterületen illegálisan tárolt, földbe ásott fegyverek is. Számos, a felderítés gátló tényező mellett az azt elősegítő tényezők között említette a technikai vívmányokat, mint például a mobiltelefon cellainformációkat, a vadkamera-rendszereket és a drónokat. Emellett a jogszerű vadászathoz, vagy a területhez kötődő személyekkel való együttműködés segíti a legjobban a hatóság munkáját.
Utolsó előadóként Prof. dr. Barta Juditot, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált egyetemi docensét, tanszékvezetőjét hallgathatták meg az érdeklődők. Unikális előadásában az új tendenciákat igyekezett bemutatni, mely az állatvédelem és a vadászati jog gyakorlása kapcsán az utóbbi időben felmerültek. Kezdésként több közelmúltbéli európai példát is bemutatott, amikor egy-egy ország (például Franciaország) vadászati törvényét az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése miatt kellett módosítani az állatvédelmi törekvésekből kifolyólag. Ezen eljárások eredete főként a földtulajdonosokhoz kötődnek, akik etikailag nem értettek egyet a saját tulajdonú földjeiken zajló vadászatokkal. Emiatt már több országban lehetőséget ad a vadászati joggyakorlat arra, hogy a földtulajdonosok megtilthassák a tulajdonukon a vadászati jog gyakorlását. Magyarországon is megjelentek már ilyen törekvések, amelyet Alkotmánybírósági szinten is vizsgáltak. Ezzel kapcsolatban a honi gyakorlat eltérő a nyugati országokhoz képest, mivel a mi vadászati törvényünk szerint a vad az állam tulajdona, emiatt pedig nyomós közérdek fűződik a vaddal való gazdálkodáshoz, amely felülírja a tulajdonhoz való jogot. A vadállomány kényszerhasznosítása kapcsán is vizsgálták az Alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét, amely ügyben szintén nem találták a jelenlegi hazai szabályozást azzal ellenesnek. Ennek indoklásaként szintén a vadgazdálkodáshoz, rajta keresztül pedig a vadászati turizmushoz, bérvadászathoz kötődő nemzetgazdasági érdekeket jelölték meg indokként. Továbbá mivel a vad nem helyhez kötött, ezért egy adott területen elhanyagolt vadgazdálkodás a szomszédos területeket is érintheti.
Az előadásokat követően Bors Richárd zárszóként szintén megköszönte az OMVK Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Területi Szervezetének szervezőmunkáját, akiknek elvitathatatlan érdeme, hogy egy ilyen nívós esemény jöhetett létre. A Nimród Fórum következő állomása ismét Észak-Magyarországon lesz, ezúttal a Nógrád vármegyei Balassagyarmat ad majd otthont a rendezvénynek 2023. április 20-án, 16.30-kor a Városházán (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12.). Találkozzunk legközelebb is!
