A Vadvilág kriminalisztikája elnevezésű konferencián jártunk az Állatorvostudományi Egyetemen. A rendezvény azok közé tartozik, amelyekről a tudósító nehezen számol be, mert legszívesebben minden előadást teljes terjedelmében közölne.
November utolsó napján, csütörtök délelőtt tartották az Állatorvostudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos szervezetek képviselői részvételével azt a konferenciát, amely a hazánkban vadon élő állatok kriminalisztikai vonatkozásait igyekezett körbejárni. A rendezvényt dr. Gyurcsó Adrienn, az Állatorvostudományi Egyetem továbbképzési igazgatója szervezte, prof. dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, az egyetem kuratóriumi tagja és prof. dr. Ózsvári László, az egyetem oktatási rektorhelyettese, intézményvezető egyetemi tanára voltak a levezető elnökök.
Köszöntőt mondott prof. dr. Sótonyi Péter rektor, aki hangsúlyozta, hogy a két egyetem, a rendőrség és a vadászatra jogosultak szervezeteinek együttműködése kiemelten fontos a vadvilág sokszínűsége és a fajgazdagság megőrzése ügyében. Emlékeztetett rá, hogy ez a közös munka és gondolkodás nem újkeletű, ahogy az erről szóló tudományos tanácskozás sem az első, utalva az előző, orvvadászatról szóló rendezvényükre, amelyről lapunk is beszámolt. A múlttal kapcsolatban elmondta, hogy 2014-ben létrehozták a vadászati és egzotikus tanszéket, 2020-ban pedig az állatvédelmi jogi elemzőközpontot. Az állatorvosok rendőrséggel való együttműködése kapcsán felelevenítette, hogy már 1881-ben megalakult az állatorvosi rendőri feladatokat ellátó gárda, amelynek egyedi egyenruhája volt, karddal jártak szolgálatba és komoly hatósági felhatalmazással rendelkeztek. Problémaként megemlítette, hogy sajnos a laikus állatvédőknek durva tévképzeteik vannak az állatvilággal és a vele foglalkozó emberekkel kapcsolatban, ezért gyakran üldözőbe vesznek olyan fontos tevékenységeket végző szakmákat is, mint a vadászat. Ezért hangsúlyozta az ismeretterjesztés jelentőségét, amelyre a 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás páratlan lehetőséget adott számukra.
Az első előadást prof. dr. Ózsvári László tartotta (Állat)betegségek és a bioterrorizmus címmel, amely a zoonótikus betegségek és a bioterrorizmus közötti összefügésekre világít rá. Az előadó azzal kezdte, hogy az élő szervezetek fegyverként való felhasználása egyidős az emberiség történelmével. A történeti visszatekintéséből idéztük a cikk címét, mert ez is azon történelmi példák közé tartozott, amelyekkel érzékeltetni akarta az előadó, hogy mikét használtak fegyverként kórokozókat. A példa 1346-ból való, amikor a tatárok a Krím-félszigeten pestisben elhunyt társaik hulláját dobták be az ostromlott várba. És ilyen példa volt a bélsárral bekent nyílhegy, a kutakba dobott állattetemek, vagy az, amikor méheket vagy más mérges rovarokat dobtak az ellenség fedezékébe és hasonló eljárások.
A jelenre térve elmondta, hogy a világon mindenfelé geopolitikai feszültségek tapasztalhatóak, amelyek fegyveres szembenállást és fenyegetettséget is jelentenek, közülük pedig vannak, amelyek nyílt katonai konfliktussá váltak, mint például a szomszédunkban zajló háború. A terrorizmus és a tömeges bevándorlás jelensége is azok közé tartozik, amelyek miatt foglalkoznunk kell azzal, hogy megnőtt a bioterrorizmus és a biológiai fegyverek bevetésének kockázata. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben megnézzük, milyen kórokozókat vagy azoknak milyen toxinjait tudják felhasználni a terroristák, akkor azt látjuk, hogy ezek döntő többsége állatról emberre terjedő betegségek. Egy ilyen helyzet kezelésének komplexitását mutatja, hogy csak orvosok, állatorvosok, mikrobiológusok, agrárszakemberek és a rendvédelmi szervezetek együttműködésével lehet sikeres. Sőt akár a teljes társadalom támogatását is igényelheti, hiszen a legutóbbi világjárvány megmutatta, hogy miként tudja befolyásolni a mindennapi életünket, az ellene való védekezés mit jelent a lakosság számára.
A témában végzett tudományos kutatások, tanácskozások és együttműködések azért is sürgetően fontosak, mert mint az előadó kifejtette, a védelmi szervezetek inkább a vegyitámadásokra vannak felkészülve, mert azokkal több tudás és tapasztalat gyűlt össze. Ez azért is probléma, mert a biológiai támadás mind időben, mind pedig térben, azaz földrajzi értelemben elhúzódó, későn felismerhető lehet, a betegségek lappangási ideje és a terjedés, fertőződés esetlegessége miatt.
Az un. agroterrorizmus esetén, amely a házi- vagy vadon élő állatok és növények megbetegítésére törekszik, nagyon nagy a kitettség, rendkívül nehéz ellene védekezni, vagy időben felismerni azt. (Gondoljunk csak a vad esetében az afrikai sertéspestis járványra, amely már eddig óriási károkat okozott számos országban a vadgazdálkodók számára, a házisertés állomány fenyegetettsége pedig folyamatos.) Majd azt is hozzátette a rektorhelyettes, hogy a mára rendkívül hosszúvá vált élelmiszerlánc sebezhető, pedig a fenntartható működtetése bizalmi kérdés. Ha ez a bizalom meginog, akkor óriási anyagi károkat szenvednek el a gazdák, kereskedők és az állam.
Miután az első előadás bemutatta az általános képet, azt az átfogó témát, amelynek keretében zajlott a konferencia, következtek az egy-egy részterületet ismertető előadások. Másodikként felszólalt dr. Battay Márton, az Állatorvostudományi Egyetem főtitkára, aki a Vadvilági bűnözés a vadászatra jogosultak szemszögéből című előadását tartotta meg. Mint elmondta, a gondolatmenete elsősorban a vadászatra jogosult mindennapi tapasztalataira épül, jelesül azon Kalocsa melletti vadásztársaságéra, ahol tag és tisztségviselő. Elsőként körbejárta az orvvadászat fogalmát, megvalósulási formáit. Ezután rátért az állatkínzás, majd a lopás eseteire. Utóbbinál egy konkrét bűncselekmény rendőrségi felderítésének részleteivel érzékeltette a szabályszerű mintavétel és a laboratóriumi genetikai elemzés lehetőségeit. Természetesen szóba került az un. agancsozás, azaz az illegális agancsgyűjtés is, amely bizonyos esetekben a lopás mellett az állatkínzás és természetkárosítás tényállását is kimerítheti. Például, amikor kifeszített drótnak hajtanak bikákat. A természetkárosítás bűncselekményre is elhangzott két példa, amikor egy gazda a területen lévő védett lápot szántotta be, ezzel megszűntetve egy különleges élőhelyet, illetve egy nádas nem szándékos felgyújtása vadászat közben. A főtitkár tanulságként arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsorolt bűncselekmények elhárításában és felderítésében csak akkor lehet sikert elérni, a területen mozgó hivatásos vadász, sportvadász és a rendőrség szorosan együttműködik egymással.
Következő előadó Horváth Ákos, a Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese volt, aki A nyomozó feladatai a vadvilági bűnözéssel érintett ügyekben című előadását prezentálta. A nyomozó több elkövetési módra kitért, de leginkább a védett madarak elleni mérgezéses történetek részleteit bontotta ki.
A nyomozói tapasztalatok után következett helyszínelőké dr. Gárdonyi Gergely rendőr ezredesnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi docensének a Speciális feladatok a vadvilági bűnözéssel érintett bűnügyi helyszíneken című előadása keretében. Az ezredes azon kérdésekre kívánt válaszokat adni a prezentációjában, hogy miért fontos a helyszíni szemle az ilyen esetekben, illetve, hogy mit tudnak tenni a vadászok előzetesen azért, hogy az sikeres legyen. Kitért a tetem elhelyezkedésének a fontosságára, a lábnyomok, lépésminták, eszköznyomok, eszközök, talaj- és növényzetminták és még sok tényező jelentőségére, valamint a nyomrögzítés és a tárgyi bizonyítékok csomagolásának tudnivalóira. A hazai vadvilági kriminalisztika fejlesztése érdekében további tennivalókat jelölt meg az előadó, úgymint a hazai jógyakorlatok gyűjteménye, bírósági jegyzőkönyvek tanulmányozása, amelyekből kiderül, hogy mit tekintenek a bírók elfogadható bizonyítási eljárásnak, illetve milyen hibákra hívják fel a figyelmet, szakterületek szerinti szakértői kompetenciák feltérképezése, oktatási anyagok összeállítása rendőröknek és ügyészeknek, egy speciális egység létrehozása a rendőrségen belül, egyetemi alap- és mesterfokú képzés rendőrök és jogászok számára. Az előadás végén külön felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszínről minél több fotóval és videóval legyen rögzítve a talált állapot.
A szünet előtti utolsó téma a lakott területen előforduló, esetleg ott élő vad kérdésköre volt, amely az utóbbi években néhány botrányos eset kapcsán került a média és a közvélemény kereszttüzébe. Az előadás néhány alapfogalmat próbált meg tisztázni a hallgatóság körében.
A szünetet követően dr. Angyal Miklós rendőr alezredes, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense mondta el az Állatok által okozott halálos sérülések, anyagmaradványok – forenzikus patológia című előadását.
Úgyis kiderül… címmel először dr. Pádár Zsolt igazságügyi genetikus szakértő, a Széchenyi István Egyetem tudományos kutatója, majd dr. Zenke Petra, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos főmunkatársa tartottak előadást az igazságügyi összehasonlító genetikai vizsgálatokról.