Országos Magyar Vadászkamara (OMVK)Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV)

Hírek

SEMJÉN ZSOLT MINISZTERELNÖK-HELYETTES, AZ OMVV ELNÖKÉNEK MEGNYITÓBESZÉDE A FEHOVA-N

A FEHOVA alkalmat ad arra, hogy évről-évre összefoglaljuk azt, hogy mi az, amit már megtettünk, és mik azok, amik még előttünk állnak. A legfontosabb feladatunk a 2021-es Világkiállításunknak a professzionális előkészítése és megvalósítása. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, előtte a saját házunk táján kellett rendet tenni, és négy olyan fontos pillért felépíteni itt Magyarországon, amire rá tudjuk építeni nemzetközi vonatkozásban is a világkiállítást.

Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

A legelső volt – miután az Országos Magyar Vadászati védegylet elnökévé választottak –, hogy ésszerű fegyvertörvényt hozzunk, ami megszünteti a vadászok, a sportlövők, a fegyvergyűjtőknek az értelmetlen, bürokratikus vegzálását. Azt kell mondanom, hogy a lehető legjobb fegyvertörvényt tudtuk megalkotni. Gondolok arra, hogy nem szükséges most már minden fegyver megszerzéséhez külön végigcsinálni az engedélyeztetési eljárást. Hiszen ha van három fegyverem és szeretnék egy negyediket, akkor miért kell ezért végigcsinálni elölről az egész engedélyezést, hiszen vagy alkalmas vagyok fegyvertartásra vagy nem. Ha alkalmas vagyok, akkor lehessen egy negyedik is, ha pedig nem, akkor egyáltalán ne tarthassak fegyvert. Hasonlóképpen nincs értelme annak, ami korábban volt, hogy lejár a fegyvertartási engedély. Miért járna le? Ha valaki pl. bűncselekményt követ el, akkor vonják be a fegyvertartási engedélyét, de annak nincs értelme, hogy ötévente újra és újra hosszabbítgatni kell. Vagy például az az abszurd dolog, ami korábban volt, hogy ha elmentünk valahova vadászni, és bementünk egy étterembe ebédelni, vagy a mosdóba, akkor vinni kellett magunkkal a puskát, mert a lezárt csomagtartóban nem lehetett otthagyni. Teljesen ésszerűtlen, életszerűtlen dolog volt, ezt is megszüntettük. Különösen fontosnak tartom azt, hogy megszüntettük a fegyvereknek tízévente kötelező műszaki vizsgáztatását, hiszen ez is csak „pénzkiszedés” volt a vadászoktól. Lehetővé tettük a lőszerek újratöltését, vagy például olyan dolgokat is, hogy korábban tiltották a fegyverek reklámozását. Micsoda őrültség az, hogy egy fegyverbolt nem reklámozhat fegyvert? Ez ugyanolyan hülyeség, mintha egy cipőbolt nem reklámozhatna cipőt. Vagy gondoljunk arra, hogy korábban megbüntették azt a vadászt, akinél zsigerelő kés volt. Most a vadászok vihetik magukkal a vadászkést. Tehát az első pillér, amit megcselekedtünk, az a fegyvertörvénynek az ésszerűsítése, és a fölösleges bürokráciának a lebontása.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a megnyitóbeszédét mondja

 

A második nagy pillér a megállapodások megkötése a vadászattal szorosan összefüggő szervezetekkel, különböző minisztériumokkal, hazai és nemzetközi szinten. Például az Igazságügyi Minisztériummal, következésképpen nem kerülhet olyan jogszabály a kormány vagy az Országgyűlés elé, – ami a vadászokat érinti –, hogy ne lenne egyeztetve a vadászati szervezetekkel. Példás az együttműködés a Földművelésügyi Minisztériummal, minden, ami a vadászati ágazatot érinti, korrekt módon megtárgyalásra kerül a szakminisztériummal. Döntő fontosságúnak tartom a természetvédőkkel való megállapodás aláírását. Sokan azt mondták, hogy kibékíthetetlen ellentét van a természetvédők és a vadászok között. Bebizonyítottuk, hogy nem így van. Ésszerű egyességre tudtunk jutni minden fontos kérdésben, gondoljunk például a szalonka monitoringra. Fontos megállapodásunk van a horgászokkal, a MOHOSZ-szal, így 60 ezer vadász kapott 420 ezer horgász szövetségest, de megjegyzem horgász barátaink is igen jól jártak, mert Fazekas Sándorral együtt nem kis szerepünk volt abban, hogy minden természetes víz horgász-kezelésbe került, és a hústermelési célú, hogy úgy mondjam ipari halászatnak véget vetettünk a természetes vizeken, s horgász barátaink megkapták  a természetes vizeket. Nemzetközi vonatkozásban a C.I.C.-vel és az SCI-vel állapodtunk meg. Azért ha visszatekintünk egy évtizeddel korábbi állapotra, akkor láthatjuk, hogy mind a sajtóban, mind a társadalomban nagyon sokat javult Magyarországon a vadászat megítélése és elfogadottsága. CITES ügyekben is ésszerű módon egyszerűsítettük a bürokráciát, ha valakinek van papírja arról, hogy ő szabályosan ejtette el az adott vadat, akkor nem kell további nemzeti parki engedély, meg valamelyik iskola szertárának a hozzájárulása, meg ilyen bürokratikus dolgok. Hasonlóképp örömmel jelentem, hogy az Európai Unióban is – Hölvényi György EP képviselő úr vezetésével – a fenntartható vadászat érvrendszerével megakadályozzuk a vadászat ellenes mesterkedések megvalósulását.

  

Dr. Kun Edit, a program levezetője                              Dr. Fazekas Sándor miniszter

  

Dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke                            George Aman, a CIC elnöke

A fegyvertörvény és a különböző szervezetekkel való megállapodás után a harmadik – és talán legfontosabb – pillér az új vadászati törvénynek az elfogadása, amit lényegében konszenzussal fogadott el a Magyar Országgyűlés. Itt azt kell mondanom, hogy ez megint forradalmi újdonság volt, hogy kétszer is megkérdeztük az összes vadászatra jogosultat, hivatásos vadászt, hogy ők mit gondolnak, milyen problémákat látnak, milyen törvényt szeretnének. A beérkezett javaslatokat feldolgoztuk és így egy koherens javaslattal tudtunk menni a Földművelésügyi Minisztériumhoz, akik nagyon komoly szakmai munkával a kodifikációt elvégezték, és ezt a konszenzusos, kiérlelt, minden érdekelt racionális szempontjait érvényesítő vadászati törvényt az Országgyűlés elfogadta, és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez ma Európa legjobb vadászati törvénye. Nem véletlen, hogy sok ország átveszi. Most csak három dolgot emelek ki: először is a 20 éves haszonbérleti üzemtervi ciklust, tehát a vadászati ciklus 20 év lett 10 helyett. Ez teljesen ésszerű, hiszen a szarvasbika golyóéretté válása 12 év, akkor nyilvánvalóan 10 év alatt nem lehet felelős vadgazdálkodást folytatni. Az arasson, ki vetett. A 20 év elsősorban a magyar vadállomány védelmét jelenti és biztonságot a vadászatra jogosultaknak. Az is fontos, hogy meg tudtuk védeni a 3000 hektáros minimális területnagyságot, mert ha ez nem lett volna, akkor az átmenő vad lelövésére rendezkedtek volna be, amire tragikus példákat láthatunk tőlünk nyugatra… A felelős vadgazdálkodás érdekében visszaállítottuk a trófeabírálatnál a mínusz pontokat. Kifejezetten az ökológia jegyében a tájegységeket meghatároztuk, amelyeknek élén egy-egy tájegységi fővadász áll, akiket a magyar állam fizet. Itt külön szeretném a két egyetemnek – Sopronnak és Gödöllőnek – megköszönni a szakmai munkáját, Csányi professzor úrnak és Faragó rektor úrnak és munkatársaiknak.  A legneuralgikusabb kérdésben, a vadkár-kérdésben is kompromisszumra jutottunk. Itt szeretném megköszönni az Agrárkamarának és a Vadászkamarának, hogy ezt a nagyon kényes megállapodást létre tudtuk hozni, amivel mind a gazdák, mind a vadászatra jogosultak a józanész és a közös felelősség alapján jól járnak.  Az, hogy földtulajdonosi alapon van a vadászat, ez a rendszerváltoztatáskor eldőlt, de az elő-haszonbérleti jogot ki tudtuk kötni a törvényben, ennek köszönhetően mindazok, akik korrekt módon gazdálkodtak, kifizették a földtulajdonosoknak a haszonbérleti díjat, tisztességesen rendezték a gazdákkal a vadkárt és nem kerültek összetűzésbe a vadászati hatósággal, mert betartották az üzemtervet és a vadászati jogszabályokat, azok folytathatják a vadászatot. A probléma ott van, akik a földtulajdonossal – legyen az magántulajdonos vagy az állam –, nem jöttek ki, akik nem fizették ki a vadkárt a gazdáknak, vagy akik – és ez a legjellemzőbb –, társaságon belül összevesztek, – azokkal nem tudtunk mit kezdeni. De nagyon fontosnak tartom – és ez Szabó Ferenc barátunknak és csapatának a munkáját dicséri –, hogy tízből nyolc vadászatra jogosult ugyanaz maradt, mint aki korábban volt. Akik tehát tisztességgel gazdálkodtak, kijöttek a gazdákkal, és betartották a szabályokat, azok jellemzően folytathatják a következő 20 évben is a vadgazdálkodást. Örömmel jelentem Önöknek, hogy a földtulajdonosi gyűlések kb. 97 százaléka lezajlott, úgyhogy március elsejével zökkenő nélkül indulhat a 20 éves új ciklus. És csak a károgóknak szeretném jelezni, hogy míg 10 évvel ezelőtt ezer fölötti fellebbezés, per és bírósági ügy volt, most mindössze százvalahány, tehát a 10 évvel ezelőtti jogi hercehurcáknak mindössze kb. 10 százaléka! Pedig a tét a duplája, hiszen nem 10, hanem 20 évről van szó. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy az a gentleman agreement, ami korábban köttetett az állami erdészetek üzemi területei és a vadásztársasági területek között, az korrekt módon betartásra került: az állami üzemi területek és a vadásztársasági területek aránya lényegében nem változott, sőt egy kicsit elmozdult a vadásztársaságok javára, de alapvetően maradt a konszenzus. Összefoglalólag: az új vadászati törvény Európa legjobb vadászati törvénye, ami radikálisan csökkentette a felesleges bürokráciát, és az értelmetlen anyagi terheket.

  

Megbeszélés a díszvendég Szlovákia standján          Próba a horgászati bemutatón

  

Középen Marghescu Tamás, a CIC vezérigazgatója     Szemben Szabó Ferenc főosztályvezető

A negyedik nagy pillér – tehát a fegyvertörvény, a megállapodások és vadászati törvény után – a kamarai törvény. Itt Lázár Jánossal közösen benyújtott törvényjavaslatunkra az Országgyűlés meghozta azt a törvényt, ami a vadászjegyek bevételét teljes egészében meghagyja a Vadászkamaránál, és a külföldi vadászok jegyét is a kamara adja ki, következésképpen ezután igen nagy összeggel gazdálkodhat a Vadászkamara. Rövidesen pedig benyújtjuk az Országgyűlésnek, hogy a hatvani múzeum a Vadászkamara tulajdonába kerüljön, mert az a normális és az a helyes, hogy ha a vadászati múzeum a vadászoknál van, nem pedig az önkormányzatnál vagy az államnál. A működést természetesen a magyar állam anyagilag garantálja. Nem csinálok titkot, Suba Imrét szeretném majd felkérni arra, hogy ennek az intézménynek az igazgatója legyen, erősítve a szlovák-magyar kapcsolatot is.

És így jutunk el a világkiállításhoz, amit az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulójára rendezzük meg. A sajtó egy része nekem esett azzal a hülyeséggel, hogy akkor ez most Kádár János megdicsőülését jelenti-e? Az a helyzet, hogy a magyar vadgazdálkodásnak két csúcspontja volt: gróf Károlyi Lajos Tótmegyere a két világháború között,  a második világháború után pedig a ’71-es Vadászati Világkiállítást. Ahogy az 1920-30-as évek Tótmegyere nem Horthy Miklósról szól, ugyanúgy ’71 sem Kádár Jánosról, hanem a magyar vadgazdálkodásról! De most mondom, hogy történelem-hamisítást nem fogunk elkövetni, és ha a bemutatott trófeát Horthy lőtte, akkor az lesz odaírva. Ha Kádár lőtte, akkor Kádár János lesz odaírva, vagy ha román barátaink trófeákat hoznak, és az van ráírva, hogy elejtette Nicolae Ceaușescu, vagy Mihály király, akkor az lesz ráírva. Mert ilyen volt a történelem. Ez a Világkiállítás a vadgazdálkodásról szól és nem a politika-történetről. A Vadászati Világkiállítás egy virtigli vadászati világkiállítás lesz a fenntarthatóság jegyében, a közép-európai és nemzeti hagyományaink jegyében, a nagyszerű magyar vadgazdálkodás jegyében, de szeretnénk, hogy minél szélesebb beágyazottsága legyen, ezért nagyon hangsúlyos programsorozat lesz a horgászattal kapcsolatban, a lovas sporttal kapcsolatban, vagy kutyás és solymász barátainkkal kapcsolatban. De ugyanígy a sportlövészet, az erdészet, a természetvédelem, a művészetek - a vadászat a művészetben és művészet a vadászatban – illetve a gasztronómia és borászat tekintetében is. Két nagyszabású kerekasztal megbeszélést bonyolítottunk le eddig a legfontosabb területeket megjelenítő mintegy félszáz szervezet képviselőivel. Megállapodtunk, hogy mindenki leírja azt a víziót, azt az álmot, azt az elképzelést, amit ő szeretne, majd ezt egységes egésszé, egymást erősítő programsorozattá fogjuk rendezni. A C.I.C. a szakmai védnökséget és segítséget vállalta. Köszönöm gróf Károlyi Józsefnek – Gróf Károlyi Lajos unokájának –, hogy elvállalta a miniszteri biztos szerepet. Három központi helyszíne lesz a világkiállításnak: a Hungexpo, a hatvani vadászati múzeum (addigra már a kamara égisze alatt), illetve az Állatkert, ami addigra Európa legmodernebb állatkertje lesz. Tehát ez a grandiózus három helyszín, de piramisszerűen az egész ország be tud mutatkozni, a különböző tájegységek – beleértve a magánjellegű gyűjtemények is, mint pl. Hídvégi Béla keszthelyi múzeuma, vagy Kiss B. Zoltánnak a vásárosnaményi gyűjteménye –, de ugyanígy a kisebb településeken is legyen egy-egy vadászszoba, ahol a helyi értékeket be tudják mutatni. 

   

Gróf Károlyi József, a vadászati világkiállítás               Solymászbemutató

miniszteri biztosa

  

Solymászok között                                                       Az I. Ferenc József emlékkiállítást Habsburg-

                                                                                     Lotaringiai Mihály főherceg nyitotta meg

 

Összefoglalólag tehát, minden barátunktól – horgászok, lovasok, kutyások, művészeti ágak, gasztronómia – azt kértük, hogy mindenki írja le, hogy mi a vízió, álom, elképzelés, amit szeretne, majd a következő lépésben, ennek az évnek a második felében ezt egységes programmá szerkesztjük, úgy, hogy a különböző időpontok és események egymást erősítsék, egymásra épüljenek, és jövő ilyenkor a Fehován már azt fogjuk bejelenteni Önöknek, hogy a megvalósítás is elindul. 

Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg az idei Fehovát!

  

  

  

(A képek kattintással nagyíthatóak.)

<< Vissza a cikkekhez

Aktuális lapszámaink

Ne maradjon le az érdekességekről!

Megrendelem