A link vágólapra másolva!

December 4-én mutatta be a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. dr. Kőhalmy Tamás Tizenkét holdtölte című könyvének 2. kiadását, amely ezúttal az író fia, ifj. Kőhalmy Tamás képeivel lett illusztrálva.

 Az eseményre az Esterházy Palotában található Erdészeti Múzeumban került sor. A rendezvény egyben ifj. Kőhalmy Tamás képeiből nyíló tárlatot is népszerűsítette, hiszen a múzeum több szobájában is megtekinthetők a munkái, köztük számos kép, amelyek a szóban forgó kötet illusztrálásaként szolgáltak. Mellettük a könyvbemutató helyszíneként használt termet ifj. Kőhalmy Tamás idei munkái díszítették, az egyik oldalsó szobában pedig régi – nem csak vadászati és természeti – témájú képei voltak megtekinthetők, amelyek nagy része gyűjtőktől került a kiállítás anyagába.

 

A könyvbemutató hivatalos része két köszöntővel vette kezdetét. Elsőként dr. Farkas Ciprián, Sopron város polgármestere szólt az érdeklődőkhöz. Kiemelte: a Tizenkét holdtölte egy igazi bestseller, valódi sikerkönyv. Hozzátette, hogy a TAEG Zrt. helyesen cselekedett azzal, hogy újra kiadta a kötetet. Végezetül elmondta: jó szívvel ajánlja az olvasók figyelmébe ezeket a történeteket, amelyeket hasznos olvasmányélményként jellemzett.

Utána Tóth Kázmér, az Erdészeti Múzeum igazgatója szólt a hallgatósághoz. Hangsúlyozta: a könyvbemutató és a kiállítás egy programsorozat részeként valósult meg, amelyet a múzeum Melinda termében lévő illusztris, hasonló témájú kiállítás előzött meg.

A köszöntők után következett a könyvbemutató, amelynek moderátora Bors Richárd, lapunk főszerkesztő-helyettese volt. Kiemelte: az első kiadás 2002-ben jelent meg a Nimród Vadászújság közreműködésével. Ezek után Bors Richárd a bemutató szereplőinek, jelesen ifj. Kőhalmy Tamásnak, a könyv illusztrátorának, dr. Sándor Gyulának a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatójának, dr. Faragó Sándornak, a Soproni Egyetem akadémikusának, valamint dr. Jánoska Ferencnek, a Soproni Egyetem intézetigazgatójának tett fel kérdéseket.

A szerző fiának címzett első kérdésből kiderült milyen apa és ember is volt dr. Kőhalmy Tamás: egy reneszánsz, nyílt gondolkodású személy, aki szakmailag mindig precízen dolgozott, a maximumra törekedett, ugyanakkor nagy mesélő is volt, akit mindenki örömmel hallgatott. A történetek aztán megragadtak az emberekben, ezek is szerepelnek a Tizenkét holdtölte című kötetben. A helyszínek változatosak: Gemenctől a Soproni-hegységig, sőt Mongóliáig is megjelennek, de ennek ellenére a kötet szerkesztése mégsem érződik fragmentáltnak.

Dr. Sándor Gyula visszaemlékezése során hangsúlyozta, hogy dr. Kőhalmy Tamás a történetek mestere volt. A vezérigaztó hozzátette azt is, hogy amikor a könyv második kiadása készült, újfent elolvasta a novellákat, amelyek úgy vannak megírva, hogy szinte hallotta a szerző hangját is közben.

Dr. Faragó Sándor érzelmekkel teli módon emlékezett meg egykori barátjáról, kollégájáról, akit 1976 óta ismert, s családi barátság is összefűzte őket. Kiderült, hogy az akadémikus szakember több történetnek a fő-, vagy mellékszereplője.

Dr. Jánoska Ferenc is több történettel mutatta be a hallgatóságnak egykori mentorát, kollégáját, akit akadémiai asprinásként ismert meg, miközben dr. Kőhalmy Tamás volt a tudományos vezetője. 

A közel egy órás „kerekasztalbeszélgetés” után ifj Kőhalmy Tamás jó hangulatú tárlatvezetést tartott az érdeklődők számára.